Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Tarlós: A kerületek vagy a főváros megszüntetése brutális tiltakozást váltana ki

Több olyan elképzelés is létezik a főváros kerületeinek átalakításával kapcsolatban, amely működésképtelenné tenné Budapestet - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tarlós István. A főpolgármester szerint az a verzió a leginkább konszenzusképes, amelyik a feladatok átcsoportosítását tartalmazza.

A döntéshozóknak és a véleményformálóknak komoly önmérsékletet és megfontoltságot kell tanúsítani az önkormányzati törvény készítése közben, ugyanis ha rossz döntés születik ebben a fontos ügyben, akkor egy politikai közösség hosszabb távon súlyos károkat szenvedhet - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tarlós István. A főpolgármester kiemelte: az önkormányzati törvényt kétharmados többséggel lehet módosítani majd, és jelenleg nehéz feltételezni, hogy 2014-ben bárkinek ekkora többsége lesz a parlamentben, ezért ha a jogszabályt elrontják, akkor az hosszú ideig korrigálhatatlan lesz.

A jelenlegi önkormányzati törvény rossz - hangsúlyozta a főpolgármester, aki szerint a kormány által kidolgozott három alternatíva közül van olyan, ami akár konszenzusra és békés kifejletre ad lehetőséget. Tarlós István beszélt ugyanakkor arról is, hogy van olyan verzió is, ami annyira rossz, hogy nem tanácsolja a Fidesznek az elfogadását. Példaként említette, hogy olyan gondolatok is léteznek, amelyek szerint 23 kerület irányítaná Budapestet, de nem lenne fővárosi önkormányzat, vagyis 23 felé vágnák az utakat, a közterületeket, a vágányokat és közszolgáltató cégeket. Ez Budapest összeomlásához vezetne - tette hozzá.

Ha rossz lesz az önkormányzati törvény, legfeljebb kiszállok 2014-ben, de a politikai közösség és a jogszabály ettől még megmarad - közölte Tarlós István.

A főpolgármester kifejtette: ha abból a szemszögből nézi, hogy mi az, ami a várost még működőképessé teheti és politikai konszenzusra ad lehetőséget, akkor az leginkább a B verzió, amelynek lényege a komoly feladatátcsoportosítás. Azok a feladatok és hatáskörök, amelyek csak központilag végezhetők, a fővároshoz kerülnének. Ide tartoznak a műszaki, fejlesztési és szolgáltatási feladatok, míg bizonyos humánszolgáltatások, a szociális politika és ehhez hasonlók maradnának a kerületeknél - emelte ki.

Tarlós István ezt viszonylag logikusnak megoldásnak tartja, és szerinte akár az ellenzék támogatását is elnyerheti. A kerületek vagy a főváros megszüntetése brutális tiltakozást váltana ki, míg ez a változat váltana ki legkevésbé heves vitákat, valamint vezetne komoly politikai nyugtalansághoz.

Ez a verzió a leginkább konszenzusképes, és ennek elfogadása után be lehet vezetni az egységes parkolási rendszert, és lehetne egységes városrendezésről beszélni - hangsúlyozta a főpolgármester. Mint mondta, a jelenlegi működési feltételeken lehet javítani, ha mindenki hajlandó lehiggadni és a kerületekben sem féltik az egzisztenciájukat.

Tarlós István szerint nem támogatható a C verzió, amely egy városmaggal és 3-4 kerülettel számol. Nem lehetne tudni, hogy a megmaradó kerületek közül melyik irányítaná a közszolgáltató cégeket, melyik szervezné a közlekedést és ki képviselné a fővárost - tette hozzá.

A főpolgármester kiemelte: azt a verziót nem lehet megvalósítani, amelyik a városnak a legjobbat tenné, de erről nem kívánt többet elárulni.

A városnak nem érdeke, hogy nyugtalanság és feszültség képződjön - közölte Tarlós István. Kifejtette: egy kisebb mértékű racionalizálás és a béke a városnak fontosabb érdeke, mint egy markáns racionalizáló lépés, ami nagyobb politikai hasznot hozna, de olyan feszültségekhez és szembenállásokhoz vezetne, ami a városlakók nyugalmát végképp feldúlná.

Azokon a kerületi polgármestereken múlhat a kétharmad, akik parlamenti képviselők is, ez pedig a főpolgármester szerint lehetőséget ad az ésszerűtlen követelésekre is. Úgy vélekedett, nem egészséges, ha az elvi zsarolási lehetőséggel egyesek túl messzire mennek. Ésszerű konszenzust teremteni egy feladatmegosztás terén gyakorolt praktikus átalakításhoz - tette hozzá.

A teljes interjút meghallgathatja, ha ide kattint.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×