A nyolc magyarországi világörökségi helyszínnel eddig az örökségvédelmi törvény foglalkozott, de inkább általános vonatkozásokban, ezért vált szükségessé egy külön jogszabály megalkotása - idézte fel a tervezetről szóló csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) kultúráért felelős helyettes államtitkára.

Hammerstein Judit hangsúlyozta: a világörökségi listán szereplő helyszínek nem csupán egy nemzet, hanem az emberiség egyetemes kultúrkincséhez tartoznak. Az UNESCO önálló világörökségi törvények megalkotását szorgalmazza, ilyen azonban mégis csupán öt országban született mindeddig.

A vonatkozó hazai jogszabály előkészítése már az előző kormány alatt megkezdődött, az a tervezet azonban nem került a parlament elé - emlékeztetett a helyettes államtitkár. Mint hozzátette, az új kulturális kormányzat széleskörű egyeztetések után két főbb ponton módosította a korábbi javaslatot: a világörökségi helyszínek kezelési tervei ezentúl kormányrendeletként jelennek meg, valamint bevezették a komplex világörökségi hatásvizsgálatok szükségességét.

Ha ilyen komplex hatásvizsgálatok Tokaj-Hegyalján rendelkezésre álltak volna, nem merült volna fel a szerencsi szalmatüzelésű erőmű problémája - emelte ki Hammerstein Judit. Elmondása szerint eddig az is gondot jelenthetett, hogy a világörökségi kezelési tervek nem voltak kötelező erejűek a helyi önkormányzatokra, de ezentúl a helyi kezelési terveket is azokhoz kell igazítani. A jogszabály rendelkezik a helyszínek kezelési gondnokságairól is - közölte a helyettes államtitkár: ezek feladata a világörökségi értékek folyamatos figyelemmel kísérése lesz.

A törvény kimondja, hogy a világörökségi védelem közérdek, ezért minden érintett szereplőt együttműködésre kíván szorítani, mind helyben, mind a kormányzati struktúrában - hangsúlyozta. Mint hozzáfűzte: a jogszabály a kormányt a világörökségi védelem pénzügyi kereteinek biztosítására is kötelezi.

Hammerstein Judit megjegyezte, a tervezet bizonyos értelemben kerettörvény, ezért számos részletkérdést a végrehajtási rendeletek szabályoznak majd. Az MTI kérdésére a helyettes államtitkár közölte: elfogadása esetén a világörökségi törvény 2012. január 1-jén lép hatályba, és végrehajtásához az első évben 400 millió forintra lesz szükség.

Miként Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke kifejtette, eddig csak a világörökségi területeken található műemlékekkel kapcsolatban járhattak el, így a szerencsi erőművel kapcsolatban csupán javaslatot tehettek. Ezentúl azonban a KÖH a kormányrendeletként kihirdetett kezelési tervek betartását is ellenőrzi.

Mihályfi László, a NEFMI főosztályvezetője elmondta: a törvény nem keletkeztet új védettséget, hiszem világörökségi helyszínné eleve csak helyi védettséggel rendelkező terület válhat. Az új jogszabály azonban kiterjed majd a világörökségi várományos helyszínekre is, bár ezekhez nem rendel kormányzati forrásokat - tette hozzá.