Világszerte végeznek panaszmentes embereken különféle betegségek korai fölismerése végett szűrővizsgálatokat, amelyek eredményessége betegségtől függően igen változó, de országonként is erősen különbözik. Minden betegséget legjobb megelőzni, de ha a folyamat már elindult, a kezelési eredmények akkor optimálisak, ha a kórt a lehető legkorábbi stádiumban sikerül fölismerni.

Jó szűrővizsgálati módszert nehéz találni, mert a követelmények sokrétűek. Lehetőleg bárkin bármikor gyorsan alkalmazható legyen és a vizsgált személy számára ártalmatlanul, szükség esetén ismételhetően. Ugyanakkor pontos, de drága se legyen, mert legtöbbször nagy tömegeken kell elvégezni.

Amikor a tüdővész az elmúlt évszázadokban fiatal emberek millióinak életét követelte, a tüdőszűrésnek hatalmas szerepe volt a betegek megtalálásában és a korai gyógyításban. Érthető, hogy a korunk halálozási statisztikájában első helyen található szív- és érbetegségek eredményes szűrővizsgálati módszereinek kidolgozása egyike a legfontosabb tudományos témáknak.

Kanadai kutatók, Daniel G. Hackam és munkatársai arra voltak kíváncsiak, hogy a koszorúér-betegség jelenleg alkalmazható vizsgálati módszerei milyen megbízhatósággal tudják kiemelni a panaszmentes emberek tömegéből azokat, akiket fokozott figyelemmel kell illetni a kifejlődőben lévő betegség miatt. A szakirodalomból kiválasztották azokat az eddigi tudományos vizsgálatokat, melyek ezt tárgyalták, és eredményeiket összesítve értékelték.

Az orvosi szakirodalomban hét megfelelően végzett és összehasonlítható módszereket használó tanulmány adatait emelték ki. Patrick O'Malley az Archives of Internal Medicine szaklapban közzétett tanulmányhoz írott szerkesztőségi közleményben azt írta: a jelenlegi vizsgálati technikák annyira alkalmatlanok szűrésre, hogy az "döbbenetes".