Az új alaptörvény átalakítja az Alkotmánybíróság hatáskörét - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara éves közgyűlésén.

"Az új alaptörvény szabályozásában az elvont utólagos normakontroll helyett az egyedi jogsérelmekhez kötődő, de e téren a jogszabályok mellett a bírói döntésekre is kiterjedő alkotmányossági vizsgálat kerül előtérbe" - mondta.

A költségvetési és adó-törvények esetében azonban a kormánykoalíció tavaly novemberben csorbította az Alkotmánybíróság hatáskörét. Ezeket a jogszabályokat az Alkotmánybíróság csupán bizonyos alapjogok sérelme esetén bírálhatja felül, az új alaptörvény értelmében egészen addig, míg a GDP arányos államháztartási hiány nem csökken 50 százalék alá.

Paczolay Péter szerint azonban az alkotmánybírósági kontrollnak továbbra is minden jogszabályra ki kellene terjednie.

"Ugyanakkor mindez nem változtat azon, hogy az új alaptörvény is igényli majd a védelmet. Az Alkotmánybíróságnak az alapvető jogok érvényesülésének, az alkotmányos rend őreinek kell maradnia" - mondta.

Paczolay Péter kiemelte, hogy az az érdekes helyzet alakult ki, hogy míg a hatályos alkotmánynak nincs önálló pénzügyi-gazdasági fejezete, a következőnek lesz, ugyanakkor az adóügyi és költségvetési normakontroll tekintetében az Alkotmánybíróság hatáskörei bizonyos időre korlátozottak.

"Tehát kérdés, hogy milyen védelmet fog kapni ez az önálló közpénzügyi, gazdasági, pénzügyi fejezet. Ezzel az Alkotmánybíróság korábbi hozzájárulásaival ellentétben most kényszerűen kivonul a gazdasági alkotmányosság fejlesztéséből" - fogalmazott.

Paczolay Péter kitért arra is, hogy még nem látható pontosan, hogy az új alaptörvény azon rendelkezése, amely alapján a közteherviselés szabályait kétharmados törvény határozza meg, milyen lehetőségeket hagy a mindenkori kormánynak gazdaságpolitikája szabad alakítására.