Illés Zoltán tájékoztatása szerint törvényben rögzítenék a kötelező biztosítás megkötésére kötelezett cégek körét, a törvénytervezetet a tárcaközi egyeztetéseket követően az Országgyűlés őszi ülésszakára nyújtanák be, az elfogadása után 2012 január elsejétől lépne életbe.

Hozzátette: az új törvény várhatóan csökkenti a Magyarországon működő, veszélyes hulladékot kezelő cégek számát, ami mintegy 1.600.

"A kötelező biztosítást kevesebben tudnák megfizetni, ezért kevesebb cég fedné le a veszélyes hulladékokat kezelő cégek piacát." - fogalmazott a környezetvédelmi államtitkár. Hangsúlyozta, hogy a biztosítás megfizetésével létrejönne egy "pénzügyi alap", amely a kolontárihoz hasonló katasztrófa esetén biztosítaná a kármentesítés költségét, mert jelenleg az adófizetők pénzéből finanszírozza az állam a helyreállítást.

Janez Potocnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa sajtótájékoztatón pénteken Kolontáron.

Aláhúzta, mindenkinek azon kell dolgoznia, hogy a kolontárihoz hasonló ipari katasztrófák soha többé ne fordulhassanak elő az Európai Unión belül.

Elmondta, hogy a kolontári katasztrófát követően a Bizottság vizsgálatot indított az uniós irányelvek bevezetésének ellenőrzéséről a magyar hatóságoknál, két kérdés még jelenleg is nyitott. A további vizsgálatok során kapnak választ arra, hogy a hatóságoknak az itt lévő vörösiszapot veszélyes hulladékok közé kellett volna-e sorolni, illetve a bányászati hulladékokra vonatkozó előírásokat betartották-e a timföldgyárban.

Kérdéses továbbá az is, hogy a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló úgynevezett IPPC-irányelvet (melynek része az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás) betartották-e - mondta Janez Potocnik.

Leszögezte: ha ezeket az előírásokat a tagállamokban maradéktalanul betartják, akkor megelőzhetőek az ajkai vörösiszap-katasztrófához hasonló ipari balesetek.