Az államtitkár abból az alkalomból nyilatkozott szerdán az MTI-nek, hogy május 11-én a magyar delegáció az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt Genfben tart beszámolót a tagállamok négyévente esedékes emberi jogi felülvizsgálata keretében.

Balog Zoltán a gyöngyöspatai eseményekkel kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány és a rendőrség mindent megtett, amit lehetett. Az emberi jogi tanács munkacsoportja előtt a konkrét intézkedésekről beszél majd az ügyben - mondta.

Gyöngyöspatáról 267 nőt és gyermeket pénteken szállítottak el április végén Csillebércre, illetve egy szolnoki táborba, azt követően, hogy a Véderő elnevezésű szervezet honvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett meg. Két nappal később tömegverekedés tört ki a településen romák és a Véderő tagjai között. Még márciusban a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai két héten át járőröztek a mintegy 2900 lakosú Gyöngyöspatán, állításuk szerint a megszaporodott bűncselekmények miatt.

A Fidesz tényfeltáró bizottság létrehozását kezdeményezte a Gyöngyöspatán történtek miatt, illetve a településen zajló események tisztázására; mint a parlament rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Kocsis Máté közölte: a testületnek egyebek mellett ki kell vizsgálnia a gyöngyöspatai romák április végi utaztatásának körülményeit, választ kell kapnia arra, kik és milyen céllal vettek részt ennek az akciónak a szervezésében, végrehajtásában, "ki és miért hazudta azt, hogy evakuálás történik", és miért keltett pánikot, miközben a vöröskereszt világossá tette, hogy egy régóta szervezett utazási programról van szó. Vizsgálni kell azt is - mondta -, kik állnak a magukat rendfenntartóknak álcázó "egyenruhás bűnözők" mögött, kik és miből finanszírozzák a működésüket.

A településen történtekkel kapcsolatban az Országgyűlés időközben a büntető törvénykönyv szigorításáról döntött.

Balog Zoltán az MTI-nek adott interjúban kitért arra, hogy a háromnapos ülésen szóba kerülhet még a médiatörvény és az új alaptörvény is, utóbbiról megjegyezte: ha nem így lesz, ő hozza fel a témát, mivel az új alaptörvény véleménye szerint az "elmúlt 20 év jogfejlődésének nagyon fontos állomása", és rögzíti azokat a tapasztalatokat, amelyeket Magyarország az elmúlt két évtizedben szerzett.

Az államtitkár szerint az alaptörvény kérdésében kritikus pont lehet, hogy abban kimondták, a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, míg az egyneműek párkapcsolatát más módon szabályozzák. Ez vitát okozhat, de nem feltétlenül csak Magyarország és a többi ország között - vélekedett.

Mint a jövő heti felülvizsgálatról kifejtette: Magyarország egy 20 oldalas jelentést készített, amelyet február 1-én nyújtottak be a tanácsnak. A felülvizsgálat három forrásra épül: a nemzeti jelentésre, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) jelentésére és az ENSZ emberi jogi főbiztosa hivatala által készített összefoglalóra. A jövő héten a nemzeti jelentést vitatják meg a tanács munkacsoportjának ülésén. Az ENSZ-tagállamok javaslatokat és ajánlásokat fogalmaznak meg Magyarország számára. Ezt követően Magyarországnak döntenie kell azok elfogadásáról vagy elutasításáról - magyarázta. Mint az államtitkár elmondta: az emberi jogi főbiztos hivatala a felülvizsgálatról jelentést készít, amelynek elfogadásáról pénteken dönt a 47 tagú emberi jogi tanács (eddig minden esetben konszenzussal). A végső jelentést az emberi jogi tanács szeptemberi ülésen fogadják el. Hozzátette: ez egy "rutinszerű" vizsgálat.

Az ENSZ-ben 2006-ban fogadták el ezt az új emberi jogi mechanizmust. A felülvizsgálat valamennyi ENSZ-tagállam emberi jogi helyzetének átfogó vizsgálatára irányul, függetlenül attól, hogy az adott ország mely emberi jogi egyezménynek részese. Az első ciklus idén zárul le, 2012-ben megkezdődik az országok újbóli áttekintése. 2011 elején Ausztriával foglalkoztak - jegyezte meg Balog Zoltán, hozzáfűzve: a vizsgált országok sorrendjéről sorsolással döntenek.

Az egyetemes időszakos felülvizsgálat négyévente tartott emberi jogi átvilágítás, amelyen írásbeli beadványok és szóbeli meghallgatást követően általános elemzés és ajánlások készülnek az adott ország emberi jogi teljesítményéről. Magyarország először esik át ezen az átfogó vizsgálaton.