A tagországok egységesen azon az állásponton vannak, hogy a pénzeket hatékonyabban kell felhasználni, az ellenőrzést eredményesebbé kell tenni, ám arról vita van, hogy milyen eszközökkel lehet ezt elérni. Többségi álláspont alakult ki arról, hogy erőteljesebben kössék valamilyen feltételrendszerhez a fejlesztési pénzek felhasználását, ez azt is jelentheti, hogy előtérbe kerülnek a szankciók - emelte ki a tárcavezető.

Kitért arra is, hogy több ponton nézetkülönbség van a pénzek felhasználását illetően a nettó befizetők és a kohéziós politika fő haszonélvezői között. Hozzáfűzte: Magyarország is a jelentős felhasználók közé tartozik.

Kijelentette: azzal ért egyet, hogy először az új gazdálkodási rendet kell meghatározni, majd el kell indítani az új költségvetési-pénzügyi perspektíva vitáját, és ezzel egy időben kell lefolytatni a vitát a kohéziós politikára fordítandó összegről. A nyitott kérdések közé tartozik, hogy az ágazati politikák finanszírozása miként viszonyuljon a kohéziós politikai célokhoz, forrásokhoz - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy két jelentős ágazat jelentkezik költség- és forrásigénnyel: a közlekedés és az energiaszektor. Utóbbi költségbecslése 2020-ig a 800 milliárd és 1.000 milliárd euró között húzható meg.

A kohéziós politika a 2013-ban lejáró, jelenlegi költségvetési ciklusban 36 százalékot képvisel az Európai Unió pénzügyi keretében. Rendkívüli nagy összegű költségvetési kihatású politikáról van szó, éppen ezért nehezen érthető, hogy ennek a területnek miért nincs önálló miniszteri formációja, miniszteri tanácsa, pedig az Európai Bizottságban regionális politikáért felelős biztos tevékenykedik - jegyezte meg a miniszter.

A magyar elnökség az Európai Bizottsággal együttműködve olyan erőteljes munkába kezdett, amely politikailag magasabb szintre emeli a kohéziós politikát. Ennek eredményeképpen sikerült elérni, hogy - először az EU történetében - az általános ügyek tanácsa napirendre tűzte a kohéziós politika kérdését, és a külügyminiszterekből álló általános ügyek tanácsa olyan következtetéseket fogadott el, amelyek révén a kohéziós politika fajsúlyos, látható területté válhat az EU-ban - mondta Fellegi Tamás.