Vasárnapi sajtóértesülések szerint az Egyesült Államokban, de több más NATO-tagország fővárosában is egyre több a kétely azzal kapcsolatosan, hogy a Moammer el-Kadhafi elnökhöz hű erők - nyugati szárazföldi erők bevetése nélkül - legyőzhetők-e. A NATO, illetve a Nyugat dilemmája ugyanakkor az, hogy tudatában van: egy ilyen beavatkozás különösen negatív reakciókat válthat ki az arab világban.

Az idézett források szerint a líbiai fejlemények miatti frusztráció nyomán egyre élesebbek az ellentétek az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek között. Washingtonban az a vélemény, hogy amióta a katonai hadművelet irányítását a NATO vette át, a felkelők helyzete rosszabbodott. Az atlanti szövetségnek mindeddig nem sikerült koordinálni tevékenységét a Kadhafi-rezsim ellen fellázadt erőkkel, és erre utal az is, hogy az elmúlt napokban tévedésből két alkalommal is a felkelők állásait támadták.

Mindezzel párhuzamosan Németországban tovább éleződik a vita a Líbiával szembeni nemzetközi fellépésben való német szerepvállalásról. A berlini kormány mostanáig határozottan kizárta, hogy az észak-afrikai ország elleni katonai akcióban közvetlenül részt vegyen, Westerwelle külügyminiszter ugyanakkor az elmúlt hét végén jelezte: amennyiben az ENSZ ezt szükségesnek tartja, a német kormány kész arra, hogy katonákkal biztosítson humanitárius akciókat. Megfigyelők ezzel kapcsolatban rámutattak: a bejelentésre néhány nappal az előtt került sor, hogy a jövő hét közepén Berlin lesz a házigazdája a NATO-tagállamok - köztük Magyarország - külügyminiszteri értekezletének.

Az ellenzéki pártok hétvégi állásfoglalásaikban diplomáciai hitelképességének elvesztésével vádolták az Angela Merkel kancellár vezette konzervatív-liberális kormánykoalíciót. Azt hangoztatták, hogy a lépés - a közvetlen részvétel korábbi kizárása után - egyfajta külpolitikai "kármentést" jelent. "Nemzetközi partnereink és szövetségeseink már végképp nem tudják, hogy hányadán állnak Németországgal" - fogalmazott az ellenzék vezető erejének számító szocialista párt, amely a Zöldekkel együtt korábban támogatta a Líbia elleni katonai akciót. Mindkét párt úgy vélte: az abban való részvétel elutasítása súlyos diplomáciai hiba, amely Németország elszigetelődéséhez vezet.

A kormány elutasította a bírálatokat. Guido Westerwelle külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Németország a katonai akcióban közvetlenül továbbra sem vesz rész, "humanitárius kötelezettségeit" azonban vállalnia kell.

A Der Tagesspiegel vasárnapi kommentárjában a NATO-t teljes tanácstalansággal vádolta. Az újság úgy értékelte, hogy noha a német kormány tartózkodó magatartására ugyan "nincs magyarázat", a lap által teljes mértékben átgondolatlannak tartott katonai beavatkozás végső soron ezt igazolhatja. A Der Tagesspiegel szerint a katonai akció jövőjét illetően egyre több a nézeteltérés a NATO-tagállamok között, és ez jelentős mértékben árt a szövetség tekintélyének.