Az Országgyűlés honlapjára szombaton kerültek fel - egyebek között - Kovács Tamás legfőbb ügyész javaslatai az új alkotmány alapelveinek kidolgozásával kapcsolatban.

Kovács Tamás azt indítványozza, hogy az alaptörvényből töröljék a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát, mert az ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. Mint írja: az interpelláció a kormány ellenőrzésének, elszámoltatásának eszköze.

Emellett javasolja még, hogy a legfőbb ügyész az ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke pedig a bíróságok szervezetére, működésére és feladatkörére vonatkozóan önállóan nyújthasson be törvényjavaslatot a parlamentnek.

Szorgalmazza azt is, hogy a legfőbb ügyészt - a jelenlegi egyszerű többség helyett - kétharmados többséggel válassza meg az Országgyűlés, és ugyanilyen szavazati arányhoz kötné az ügyészségről szóló törvény elfogadását és módosítását.

Kovács Tamás javaslatokat fogalmazott meg az országgyűlési képviselők mentelmi jogát illetően is. Az alkotmányban szabályozná, hogy a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén, bizottságaiban, frakcióülésén közölt tény, vagy vélemény miatt ne legyenek felelősségre vonhatók. A mentesség azonban nem vonatkozna a közösség ellenni izgatásra, a szigorúan titkos, és titkos minősítésű adattal való visszaélésre, illetve a képviselők polgári jogi felelősségére.

Az alkotmányban rögzítené azt is, hogy az Országgyűlés előzetes hozzájárulása nélkül is büntető eljárás indítható a képviselők ellen, ha az adott bűncselekmény legalább 5 évig tartó szabadságvesztéssel büntethető. Ezekben az esetekben a parlament utólag, négyötödös többséggel dönthetne a mentelmi jog fenntartásáról vagy felfüggesztéséről; ezt a kitételt nem az alkotmányban, hanem a képviselők jogállásáról szóló törvényben rögzítené Kovács Tamás.

A Salamon László (KDNP) által vezetett alkotmány-előkészítő eseti bizottsághoz eljuttatta az új alaptörvénnyel kapcsolatos véleményét Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Szerinte nem kell növelni az ombudsmanok számát, hanem a jelenlegi hivatali apparátust szükséges megerősíteni; és bizonyos területeken szélesebb, önálló hatáskört kell biztosítani számukra.

Úgy vélekedett: csak általános alkotmányi szabályozással érhető el, hogy ombudsmani jogvédelem az egyéb, az emberek számára hozzáférhető jogérvényesítési eszközök valódi alternatívája legyen.

Az alkotmány-előkészítő eseti bizottság legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy a hozzá érkező véleményeket nyilvánosságra hozza.

A javaslattételre felkértek között szerepel az eseti bizottság honlapja szerint a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, az állampolgári jogok biztosa, az adatvédelmi biztos, a jövő nemzedékek, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek biztosa, valamint a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács és a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman és Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke már megküldték javaslatait.

Kállai Ernő a nemzeti és etnikai kisebbség helyett a nemzetiség kifejezés használatát javasolta az új alkotmányban, és ennek megfelelően tisztsége nevét is a faji egyenlőség és a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosára változtatná.

Az új alkotmányt előkészítő eseti bizottság szeptember 30-ig várja a véleményeket; a testület december 10. és 15. között vitatja meg az alaptörvény koncepcióját, az arról szóló határozati javaslatot azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.