A fiatal orvosok legtöbbje a felmérések szerint nem írt volna alá olyan szerződést, ami arra kötelezte volna, hogy rezidensi idejének letelte után további négy évig elsősorban addigi munkáltatójánál vagy legalább Magyarországon, az állami egészségügyi szférában helyezkedjen el - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős helyettes államtitkára.

Cserháti Péter hozzátette: ez a helyzet azzal fenyegetett, hogy a 2010-ben végző, mintegy 670 orvostanhallgató kétharmada nem lép be a rendszerbe, inkább külföldön próbál elhelyezkedni.

A rezidenseket "röghöz kötő" rendeletet július 7-én módosította a kormány. Az új szabályozás lehetővé teszi azt is, hogy a fiatal orvosok az eddigi három évvel helyett határozatlan időre szakíthassák meg a szakképzést; ez elsősorban a gyermekvállalás megkönnyítését szolgálja - magyarázta az államtitkár.

Ezek a változások, valamint az, hogy a szaktárca által megjelölt 17 hiányszakmában elhelyezkedők ezen felül 50 százalékos bérkiegészítésre is számíthatnak, gyümölcsözőek voltak, hiszen a fiatal orvosok 72, a tudományos képzésre jelentkezőkkel együtt összesen 85 százaléka jelentkezett magyarországi állásra az augusztus elsejei határidőig - közölte Cserháti Péter.

Számos kórházban ennek ellenére továbbra is súlyos orvoshiány van - az államtitkár szerint a létszám feltöltése több éves folyamat. Hangsúlyozta: komplex orvoséletpálya-modell megalkotására van szükség, de egyelőre csak a taszító elemeket tudták kivonni a rendszerből.