Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés kedden.

A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt. (A megválasztáshoz a képviselők kétharmadának igen szavazatára, legalább 258 képviselő támogató voksára volt szükség.)

Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59 szavazat érkezett.

A szavazás részleteit ismertetve az elnöklő Lezsák Sándor elmondta, a képviselők 366 szavazólapot vettek fel, ezeket hiánytalanul megtalálták a szavazóurnában. Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt, a 322 érvényes voksból 59-et Balogh Andrásra, 263-at Schmitt Pálra adtak le.

A bejelentést követően Schmitt Pál letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt.

Az eredményhirdetés alatt Balogh András megtapsolta Schmitt Pál sikerét.

Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel.

Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett.

A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a szavazólapokat, de nem tesznek ikszet egyik név mellé sem, az LMP frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelöltet sem tartják megfelelőnek az államfői posztra.

Az új elnök beszéde

Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége - hangoztatta Schmitt Pál államfővé választása után kedden a parlamentben.

Minden ember azonos állapotban születik, minden embert azonos jogok illetnek meg és kötelezettségeink is azonosak - mondta a politikus, akit augusztus 6-i hatállyal választott meg köztársasági elnökké az Országgyűlés.

Kiemelte: őszinte tisztelettel adózik Sólyom László és a korábbi államfők teljesítménye előtt. Mint mondta, a magyar emberek szeretete és tisztelete övezi őket, és ő személy szerint is sokat tanult tőlük. Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek - fogalmazott.

Schmitt Pál a párbeszéd, az egymásra figyelés fontosságát hangsúlyozta. Az államfő legyen minden magyar összetartozásának megtestesítője - jelentette ki.

Schmitt Pál életrajza:

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten.

1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, egyéniben kétszer nyert magyar bajnokságot, s 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.

1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni, 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.

A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.

2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával az önkormányzati választásokon elindult Budapest főpolgármesteri címéért.

2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, s az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt.

2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert országgyűlési képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról.

2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.