A Magyar Nemzet Elvesztegetett honvédelem címmel pénteken indított cikksorozatot, amelynek szerzője - a birtokába került jegyzőkönyvekre hivatkozva - azt írta, hogy az elmúlt években egy jól bejáratott korrupciós hálózat alakulhatott ki a honvédelmi tárcánál. A cikk szerint a Honvédelmi Minisztériumban általában öt százalékot kértek vissza a tárca cégein keresztül az állami megbízások összegéből. Az így ellopott közpénz kézről kézre vándorolt egészen a minisztériumi felső vezetők irodájáig.

A tárca "felháborítónak tartja, hogy a Magyar Nemzet egy folyamatban lévő büntetőügy jegyzőkönyvének egyes részeit önkényes módon kiragadva és felhasználva folytat lejárató kampányt a Magyar Honvédség ellen - olvasható a minisztérium reagálásában. Mint közölték: a szerző elhallgatja, hogy a vesztegetési ügyet a honvédség belső elhárítása tárta fel, és a minisztérium maga hozta nyilvánosságra.

A HM azért fordult a Katonai Ügyészséghez, mert szerintük az, hogy a kihallgatási jegyzőkönyv jogellenesen a lap birtokába kerülhetett, és abból idő előtt nyilvánosságra hozott vallomásrészleteket, a hatályos eljárási szabályok szerint sértheti a nyomozás érdekeit, és törvénytelen. Hozzátették, hogy a vizsgálatokról csak maga a Katonai Ügyészség adhat tájékoztatást, a nyomozás érdekeinek figyelembe vételével.

A tárca szerint egyébként a sorozatnak tervezett írás a választási kampány részét képezi.

A minisztériumi közleményben emlékeztettek: Szekeres Imre, a tárca vezetője maga kezdeményezte az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának összehívását, hogy beszámolhasson a feltárt vesztegetési ügyről. A bizottság 2010. március 9-én ezért nyilvános ülést tartott, amelyen a miniszter elmondta, hogy a HM Térképészeti Kft.-nél történt vesztegetési ügyet a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH), tehát a belső elhárítás tárta fel.

A KBH egy 2010. január 14-én kapott információ alapján indította a vizsgálatot, azonnal bevonta a Katonai Ügyészséget és, szorosan együttműködve, együtt szerezték meg a bizonyítékot a vállalat munkatársa ellen.

A minisztériumon keresztül a HM EI Zrt., a tárca legnagyobb vállalata és annak vezérigazgatója közleményben tudatta, hogy a rágalmakat határozottan visszautasítja és cáfolja, egyúttal kijelenti, hogy a szükséges és lehetséges jogi lépéseket megteszi.