A zalaegerszegi megemlékezésen Siklósi Vilmos, a város zsidó hitközségének elnöke úgy fogalmazott: "valamikor az ajtót is becsukták, hogy a zsidók ne keveredjenek az igaz magyarokkal" és nem engedhető meg, hogy az ajtók újra becsukódjanak, és újra kerítést emeljenek a zsidók köré.

Hozzátette: a zsidókban ma is él a félelem, mert ismerik, hogy a gyűlölet hova vezet; azt szeretnék, hogy ne kelljen újra szembenézni a masírozó, holokauszttagadó Magyar Gárdával, az árpádsávos zászló lengetőivel. A nyilas jelképre emlékeztető zászló lobogtatása sokakban szorongást vált ki, a koncentrációs táborok túlélőiben pedig félelmet kelt - utalt az elnök a város terén néhány hónappal ezelőtt kitűzött árpádsávos zászlóra.

Zalaegerszegen 65 esztendővel ezelőtt, 1944 áprilisában kezdődött meg a zsidó lakosok összeírása, május elején pedig létrehozták a gettókat, amelyekben összesen 3209 embert tartottak fogva. A deportáltakat szállító vonatok május végén indultak el a haláltáborok felé, 1944 júniusának végére pedig kiürültek az egerszegi gettók. A deportáltak és a munkaszolgálatra elhurcoltak közül 1200-an soha nem térhettek vissza.

Salgótarjánban Markovics Zsolt, Szeged város főrabbija arra hívta fel a figyelmet, a demokrácia nem azt jelenti, hogy tagadni lehet a holokausztot. Hatvanöt év telt el a vészkorszak óta, és a magyarországi zsidóság fél és retteg - mondta. "Mindannyian átéltük június 7-ét. Vajon hová fog ez az út vezetni? Vajon újból ismételni fogja magát a történelem?" - tette fel a kérdést az európai parlamenti választások eredményére utalva. A főrabbi azt kívánta, hogy olyan társadalomban lehessen élni, amely elfogad és befogad, hogy ne félelmek és bizonytalanság közepette kelljen felnevelni a gyerekeket.

Salgótarjánból és környékéről 1944. június 13-án indultak el azok a szerelvények, amelyeken összesen 2310 embert hurcoltak el, közülük 1460-an nem jöttek vissza a haláltáborokból.

Radnóti Zoltán főrabbi Egerben a város zsidó temetőjében megtartott, istentisztelettel egybekötött megemlékezésen azt hangsúlyozta, hogy "a zsidóság nem a szenvedésre, hanem az életre, a túlélésre és a talpra állásra lett kiválasztva". A ma élők úgy lehetnek méltóak a holokauszt mártírjaihoz, hogy talpra állnak és továbbadják gyermekeiknek a zsidó öntudatot - mutatott rá.

Az egri, illetve a környező településeken élő zsidóságot 1944. június 8-án hurcolták el az auschwitzi haláltáborba. A 2794 deportált közül mindössze 215-en tértek haza.