A kórházvezetők a szerdai budapesti rendkívüli közgyűlésükön elhangzott miniszteri tájékoztatóból értesültek az új finanszírozási rendszer részleteiről. Kiderült, hogy április óta kevesebb pénzt kapnak az ellátások után.

Korábban a kórházak számára meghatározták, hogy hány beavatkozást végezhetnek el állami pénzen. Amit azon felül végeztek, azt az intézménynek kellett kifizetnie. Április óta azonban nincs ilyen korlát, vagyis nincs kifizetetlen ellátás.

A kezelések, műtétek 70 százalékát állja az egészségbiztosító, de a fennmaradó 30 százalék esetében a pénzt az összes kórház között az esetszámok alapján osztják szét. Így a műtétek 70 százaléka fölött minél több ellátást nyújt egy kórház, arányaiban annál kevesebb pénzre számíthat.

Azt, hogy milyen kevésre, most tudták meg az intézményvezetők, akik szerint ennyi pénzből nem lehet elfogadható színvonalon működtetni a kórházakat.

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke az InfoRádiónak korábban hangsúlyozta: a kórházakat emellett komolyan érinti az infláció, az ígért 5 százalékos béremelés fedezetének hiánya. Mint mondta: a tavaly szétosztott maradványpénzek mindössze három heti bérkifizetésre voltak elegendőek.

Még nem tudni, igazságos-e a rendszer

Az egészségügyi miniszter szerint azonban még nem lehet eldönteni, hogy az új rendszer igazságos-e, vagy sem. A tárcavezető az alacsonyabb finanszírozási rendszert azzal magyarázta, hogy a kórházak többségében hirtelen megemelkedett az elvégzett beavatkozások száma. Volt, ahol csaknem 150 százalékos teljesítményt számoltattak el az egészségbiztosítóval.

Szerinte ezen teljesítések mögött csak jelentés van, elvégzett munka nincs. Ezért az érintett intézmények, az összes szolgáltató egyharmada ellenőrzésre számíthat. Székely Tamás beszélt arról is, hogy finanszírozás ide vagy oda, több pénz a válság miatt most nem kerül a rendszerbe.

Az egészségügyi miniszter szerint legalább három hónapnak el kell telnie ahhoz, hogy értékelhető legyen az április elsején bevezetett új kórház-finanszírozási rendszer.