A Forsense 2009 januárjától vizsgálja az Európai Parlamenti választásokkal kapcsolatos lakossági ismereteket és véleményeket. A dátum bejelentése és a kampány megindulása jelentősen növelte azok számát, akik tudják, hogy idén lesznek a választások - arányuk a márciusi 50 százalékról, 74 százalékra emelkedett a 18 évesnél idősebb magyar lakosság körében. A választás pontos dátumával a kérdezettek 37 százaléka volt tisztában.

A dátum ismerete mellett a szavazás fontosságának említése is szélesebb választói körre lett jellemző április közepére. A kérdezettek 74 százaléka (+6 százalék márciushoz képest) tartja nagyon fontosnak, vagy inkább fontosnak az EP-választásokon való részvételt. A szavazást nagyon fontosnak tartók között az átlagnál nagyobb számban találhatjuk a Fidesz támogatóit: míg az összes megkérdezett 45 százaléka mondta, hogy nagyon fontos a részvétel, addig a Fidesz szimpatizánsainak 64 százaléka vélekedett így.

Több szavazó várható, mint 2004-ben

A megkérdezettek 53 százaléka biztosra ígérte részvételét a június 7-ei voksoláson. Az érték alacsonyabb, mint egy esetleges országgyűlési választás kapcsán mért részvételi szándék (59 százalék), de jóval magasabb, mint a 2004-es EP-választásokon tapasztalt aktivitás (38,5 százalék). A korábbi kutatási tapasztalatok azt mutatják, hogy több kérdés segítségével jobban megbecsülhetők a várható részvételi arányok. A választói aktivitással kapcsolatos kérdések együttes elemzése alapján végzett becslés a választókorú lakosság 36 és 42 százaléka közé teszi a várható részvételt.

A Forsense áprilisi adatfelvétele szerint az Európai Parlamenti választásokon a szavazópolgárok 25 százaléka támogatná a Fidesz-KDNP és 13 százalék az MSZP listáját. A két nagy párt közti különbség valamivel kisebb, mint az általános politikai preferencia alapján mért különbség (30 százalék - 11 százalék).

A Fidesz-KDNP lista esetében mért alacsonyabb érték elsősorban azzal magyarázható, hogy a párt szimpatizánsainak egy része még nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni júniusban, kisebb részben viszont az okozza a különbséget, hogy az amúgy magukat Fidesz szavazónak vallók egy része jelenleg más párt listáját jelölte meg az Európai Parlamenti választással kapcsolatban. (a Fidesz szavazók 2 százaléka válaszolta azt, hogy az EP-választásokon a Jobbikra szavazna).

A teljes mintában a Jobbik két százalékot ért el, az SZDSZ és az MDF pedig egy-egy százalékot. Az Európai Parlamenti választásokon biztosan részt vevő és EP pártlistát is választó csoporton belül a Fidesz-KDNP lista támogatottsága 62 százalék, az MSZP-é 27 százalék, tehát a különbség ebben a szavazói csoportban is kisebb, mint a hagyományos pártválasztás esetében. A kis pártok közül a Jobbikra 6 százalék, az MDF-re és az SZDSZ-re 2-2 százalék, az LMP+HP-re (Lehet Más a Politika és a Humanista Párt közös listája) 1 százalék szavazna ebben a körben.

Az eredmények és a listás szavazás számítási szabályait alkalmazó modell alapján a Forsense szimulálta a mandátumok várható eloszlását. A becslés szerint, a választópolgárok áprilisi preferenciái alapján a 22 Magyarországnak járó európai parlamenti helyből 15-öt kapna a Fidesz-KDNP, 6-ot az MSZP és egyet a Jobbik.