Holnap hozzák nyilvánosságra a Bajnai-kormány válságkezelő programjának első részét. A Népszabadság birtokába került ennek vázlata, amelyet eddig csak a szocialisták és a szabad demokraták vezérkara ismert. A gerinc a többségük által aláírt politikai nyilatkozat. Ebben - mint ismeretes - célként tűzik ki az államadósság csökkentését, a költségvetési hiány három százalék alatt tartását, a munkahelyek megőrzését és az uniós források felhasználásának könnyítését. A munkahelyek védelmében tervezett intézkedések között szerepel a négynapos munkahét bevezetése a közszférában, illetve egy, az ötven fő feletti csoportos létszámcsökkentést megelőzni hivatott központi program. Az uniós források gyorsabb felhasználását nagyobb előlegfizetéssel, a könnyített elbírálású pályázatok értékhatárának növelésével, a benyújtandó dokumentumok számának csökkentésével és az árbevétel-növekedési elvárás létszámvállalásra történő kiváltásával kívánják elérni.

A Magyar Nemzet szerint a külföldi iskolák hazai elterjedését szorgalmazó liberális törvényjavaslat valódi célja az lehet, hogy a Soros György által alapított Közép-európai Egyetemnek szerezzen extraprofitot. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, az iskola hatalmas pluszbevételhez jut, mert tucatjával indíthat el olyan képzéseket hazánkban, amelyeket eddig nem engedélyeztek. A lap szocialista forrása szerint talán nem véletlen, hogy a szabad demokraták két hónappal az európai parlamenti, és legfeljebb egy évvel az országgyűlési választások előtt igyekeznek jót tenni az iskolának.

A magyaroknak csupán 13 százaléka ellenzi teljes mértékben az eutanáziát, 27 százalékuknak még az asszisztált öngyilkossággal szemben sincs kifogásuk - írja az Index. Budapesten kiemelkedő az eutanázia támogatottsága, itt tízből négyen az asszisztált öngyilkosságot is támogatják. A magyar lakosság 39 százaléka támogatja a passzív, 27 százaléka pedig az aktív eutanáziát is, derült ki a Szinapszis Kft. a Webbeteg.hu portál számára ezer fő megkérdezésével készített reprezentatív felméréséből.

A lakásépítések visszaesésével párhuzamosan zuhant a csempe- és szaniteráru-piac is - olvasható a Napi Gazdaság cikkében. A magyarországi csempe- és padlókínálat 40 százaléka származik hazai termelésből, míg a szaniteráruknál 80-85 százalékkal esett vissza, miközben a keresletet már engedményekkel sem lehet érdemben élénkíteni. A kereskedőket a csökkenő árrés mellett a körbetartozások is súlyosan érintik.

A Világgazdaság arról ír, hogy hiány alakulhat ki egyes csirketermékekből a hazai piacon, mert élénkül a baromfihúsok iránti belföldi kereslet. Szakértők szerint főleg az olcsóbb áruféleségekből (farhátból, szárnyból, nyakból, aprólékból) lehetnek átmeneti ellátási gondok. A belföldi keresletet elsősorban a gyenge forint javítja, mert fékezi a jelentős konkurenciát támasztó importot. A baromfiipari cégek húsvét előtt 4-6 százalékos áremelést hajtottak végre, május-júniusban pedig további 3-5 százalékkal drágíthatják termékeiket.

Az elmúlt hónapokban számos olyan elemzés látott napvilágot, amely szerint a tavalyi év arany-láza idén is folytatódni fog, tovább emelve a nemesfém árát - áll a pénzcentrum.hu cikkében. A pénzüket biztos helyre menekíteni igyekvő befektetők számára azonban nem csak az arany jelent megoldást, hanem a nála jóval olcsóbb ezüst is. A válság azonban most lehet, hogy helyreállítja a hosszú éveken keresztül méltatlanul háttérbe szorított nemesfém renoméját.