Magyarországon több tízezer család áll a csőd szélén - mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke. A családok tömeges csődközeli állapotát a közműtartozások, a hitelkonstrukciók, valamint a munkanélküliség növekedése idézi elő - fogalmazott a politikus a Családok csődvédelme című konferencián, amelyet a Barankovics Alapítvány szervezett.

A KDNP-s politikus a családok csődvédelmére három elemet javasolt. Ezek egyike a családi csődvédelmi biztosok hálózatának kiépítése, amelyet - szerinte -a családsegítő hálózatból lehetne kialakítani. Semjén Zsolt azt is javasolta, hogy egy család ügye egy bíróhoz kerüljön, valamint javaslatot tett szakosított pénzintézetek, más néven nemzeti értéktárak felállítására. Véleménye szerint egy ilyen pénzintézet képes annak a fedezetét biztosítani, hogy átütemezhetőek legyenek a hitelek.

A konferencián Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) igazgatóhelyettese azt mondta, hogy a magyar lakosság lakáshitel-tartozása meghaladja a 207 milliárd forintot, megjegyezve, hogy a lakosság eladósodása az utóbbi két-három évben növekedett ilyen nagyra.

Győri Péter hangsúlyozta: a lakosság lakásfenntartási kiadásai elérték a családi kiadások 18-20 százalékát, ami az EU-s átlagnak felel meg. Megemlítette azt is, hogy tudomása szerint Budapesten és Pest megyében hétezer háztartást kapcsoltak ki az áramszolgáltatásból.

Nincsenek magukra hagyva

Ugyanakkor az igazgatóhelyettes kiemelte: nincsenek magukra hagyva a családok Magyarországon. Itt említette meg a 2005-ben bevezetett normatív lakásfenntartási támogatást, amely, mint mondta, évi 18 milliárd forint a központi költségvetésből.

Győri Péter a családok védelmében többek között azt javasolta: törvény írja elő, hogy évente csak egyszer lehessen lakbért emelni, és lakbértartozás esetén ne harminc, hanem kilencven nap alatt lehessen felmondani. Megemlítette, hogy az EU több országában annak, aki munkanélküli segélyt kap, adnak lakásfenntartási támogatást is, hogy ne veszítse el az otthonát.

Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára a konferencián azt mondta: az ősz folyamán elkészülhet a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló törvény. Mint hozzátette, jelentős mértékben az államon is múlik, hogy mennyire képes egy olyan jogintézményt bevezetni, amely az eladósodott embereken segít.