Surányi György a Gyurcsány Ferenc által összehívott tavaly októberi Nemzeti Csúcson azt mondta: a kormány mély válságba viszi az országot. A korábbi jegybankelnök a tanácskozáson azt javasolta, hogy az eddigi tabukat félretéve, a költségvetési kiadások lefaragásával kell fedezetet teremteni az adó- és járulékcsökkentéshez.

Októberben a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorában a miniszterelnök-jelölt azt mondta: "most fizetjük a 2001-2006 közötti felelőtlen gazdaságpolitika árát".

"Száraz lábbal ebből a válságos helyzetből csak akkor tud az ország kijutni, ha a gazdaságpolitikában és az államháztartásban végrehajtjuk azokat a kiadási változtatásokat, amelyek ahhoz kellenek, hogy az állam és a költségvetés lényegesen kisebb legyen" - tette hozzá Surányi György, aki szerint a kiadáscsökkentésnek egyaránt érintenie kell az állam adminisztrációs kiadásait, az önkormányzatokat, a nyugdíjakat, az oktatást és a szociálpolitikát.

Az adórendszer átalakításának első lépése már jövőre a termelésre rakódó adók csökkentése és a fogyasztási adók növelése lehet, második lépés pedig az adószint csökkentése - vázolta fel a legsürgetőbb változtatásokat Surányi György.

Magyarország nagy árat fizet

Novemberben a portfolio.hu gazdasági portálnak adott interjújában Surányi azt mondta: Magyarországon hitelszűke léphet fel, amely ha párosul egy nem kellőképpen rugalmas jegybanki politikával, akkor súlyos likviditási hiány keletkezik mind a külföldi, mind a hazai fizetőeszközben. Megismételte, amit egy hónappal azelőtt a Magyar Televízióban mondott el: A lehetőségek nagyon korlátozottak. Magyarország nagy árat fizet a 2001 és 2006 nyara között folytatott, minden tekintetben fenntarthatatlan fiskális és hibás monetáris politikáért. Hozzátette azonban, hogy az elmúlt időszak elhibázott gazdaságpolitikájáért elsősorban a fiskális és a jövedelempolitikát - azaz, a kormányokat - terheli a felelősség.

Idén januárban a XXI. Század Intézet "Válságban a kapitalizmus?" című kerekasztal beszélgetésen kifejtette: a kormány jelenlegi strukturális reformjainak nincs hatása a növekedésre még ötéves távlatban sem, viszont a foglalkoztatottság kérdése probléma. Szerinte a válság megoldásához elengedhetetlen lenne az adórendszer átalakítása.