Infostart.hu
eur:
366.38
usd:
321.88
bux:
0
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

"Nyugat-Európában újjáéledőben van a zsidóellenesség"

Az Amerikai Zsidó Tanács osztályvezetője szerint az antiszemitizmus még évtizedekig az életünk része lesz. Andrew Baker rabbi az InfoRádiónak azt mondta, a gazdasági válság és a romló életkörülmények táptalajt adhatnak a zsidóellenességnek.

Sokak szerint új vasfüggöny húzódik Nyugat- és Kelet-Európa között az antiszemitizmus tekintetében. Egyetért ezzel a vélekedéssel?

Az antiszemitizmus különböző típusait látjuk Nyugat- és Kelet-Európában. Nyugat-Európában például újjáéledőben van a zsidóellenesség, ez már atrocitásokban, támadásokban is megnyilvánul, gyakoriak a muzulmánok és a zsidók összetűzései is ebben a régióban. Közép- és Kelet-Európában az antiszemitizmus tradicionális formái vannak jelen, ezek elsősorban a történelmi gyökerekből, a holokauszt idejéből fakadnak.

Az antiszemitizmus mértéke mennyire függ össze az életszínvonallal. Most a válság közepén elmondhatjuk, hogy nőtt a zsidóellenesség?


Növekvő gazdaságok esetében is jelen van az antiszemitizmus, de az tény, hogy a válság okozta bizonytalan környezet nem segít a tolerancia terjedésében. Az emberek elveszítik a munkájukat, szegényebbek lesznek, ilyen feltételek mellett pedig jelen lehet az antiszemitizmus.

Főleg ha hozzávesszük azt a közkeletű vélekedést, hogy a zsidók igen nagy befolyással bírnak a világgazdaság alakításában.

Ez az egyik hagyományos antiszemita mítosz, hogy a zsidók uralják a világot, és irányítják a gazdaságot. Ha vesszük a saját hazámat, a Wall Streetet a zsidókkal azonosítják, holott a Wall Street nem zsidó, a City Bank, a Bank of America nem zsidó bankok. Mindettől függetlenül sokan kész tényként kezelik azt, amit mondott, így igen, elképzelhető, hogy ez nagy szerepet játszik az antiszemitizmus terjedésében.

A legújabb statisztikák szerint a németek 12-20 százaléka antiszemita. Ijesztőnek tűnik az arány, de mennyire igaz ez az egész világra?

Szerintem először definiálnunk kellene, hogy ki számít antiszemitának. Ezt mi olyan egyszerű kérdésekkel szoktuk megvizsgálni, mint például, hogy "zavarná-e, ha zsidó lenne a szomszédja?", vagy hogy "Ön szerint a zsidók ártottak-e az országának?". A mi vizsgálataink szerint az 1990-es évek elején a németek 17 százaléka viszonyult negatívan a zsidósághoz, ez valamivel magasabb volt az egykori Kelet-Németországban. De hasonló eredményeket tapasztaltunk az összes többi kisebbség, a törökök, vagy a melegek esetében is.

Egyetért azzal a véleménnyel, hogy az előítéletek és az antiszemitizmus még évtizedekig az életünk része lesz?

Igen, azt hiszem ez egy olyan dolog, amivel együtt kell élnünk, én sem várom, hogy 10-20 éven belül eltűnik. Lehet kezelni, lehet nem észrevenni, lehet elkülöníteni, de az már nagy siker lesz, ha a társadalom nagy része enélkül tud élni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tóth Gábor: az állami egészségügyi ellátás jelenleg megkerülhetetlen

Tóth Gábor: az állami egészségügyi ellátás jelenleg megkerülhetetlen

Az állami és a magánellátás hosszú távon csak úgy választható szét, ha az állami orvosfizetések fel tudják venni a versenyt a magánszektoréval – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója, Tóth Gábor. Beszélt a kórházi fertőzések ügyéről is.

Izgalmas dupla ülést tart hétfőn az Országgyűlés, szavaznak a legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltánról is

Rendkívüli és rendes ülést is tart az Országgyűlés hétfőn, és a döntések is rendkívüliek lesznek: reggel szavaznak Hankó Balázs (Fidesz), Seszták MIklós (KDNP), valamint Magyar Péter miniszterelnök és Gurzó Mária (Tisza) mentelmi jogáról, majd voksolnak az államfő által legfőbb ügyésznek jelölt Szathmáry Zoltánról is, várhatóan a Ház nem választja meg a jelöltet. A „rendes” ülés 13 órakor Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.28. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×