Miközben a Fidesz és a kormány eltérő válságkezelő stratégiáról beszél, a szakmában is megoszlanak a vélemények a helyes lépések irányáról. A Fidesz agresszív adócsökkentési javaslatai ugyan szakmai elutasításra találnak, ám arról kevesebb szó esik, hogy a szükséges kiadásokat milyen területekről faragják le.

Talán azért is, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök lépten-nyomon hangoztatja, hogy nincs jelentős megtakarítási lehetőség a költségvetésben, a nagy jelentőségű kiadások megszüntetése is csupán néhány tízmilliárd forintot jelentene. Tulajdonképpen ezt a filozófiát tükrözi a kiigazítás szerkezete is: ideiglenes intézkedések (13. havi juttatások eltörlése, csökkentése), virtuális csökkentések (a MÁV adósságátvállalásának eltolása) és fűnyíróelv alapján történő intézményi elvonások jelentik a csomag alapját.

Pedig valójában lenne más megoldás. Egy a kormányzat számára készült tanulmány már alaposan feltérképezte a miniszteriális gazdálkodást, és lesújtó megállapításokat tett.

"A közfeladatok ellátása és a költségvetés számai között nincs egyértelmű, világos és átlátható kapcsolódás. A legtöbb közfeladat esetében az ágazatokat irányító minisztériumok nem tudják megmondani, hogy mennyibe is kerül az adott közfeladat ellátása, illetve, ha meg is tudják adni a közelítő információt, az csak komoly utánajárással lehetséges" - írják kutatásukban a KPMG, az IFUA és a Telkes Tanácsadó szakértői, akik még tavaly arra vállalkoztak, hogy a minisztériumok feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladatokat felülvizsgálják és javaslatokat tegyenek a módosításukra. Amennyiben ennek mentén elkezdődött volna a munka, ma már biztosan jelentős kiadáscsökkentést lehetett volna megvalósítani.

Duzzadó bürokrácia

A szomorú megállapítások sora itt nem ér véget, az állami feladatellátás színvonalával kapcsolatban számos további észrevételt tettek a szakértők. "A jelenlegi rendszer a mindenki által érthető, átlátható, számszerűsíthető érvelésnek nem enged megfelelő teret. A közfeladat-felülvizsgálat tapasztalatai alapján a minisztériumok is sokkal inkább működnek az adott ágazat csúcs érdekérvényesítő szerveként, mint az egységes kormányprogram következetes képviselőiként és megvalósítóiként. Emiatt a minisztériumok gyakran egymással párhuzamosan egymásnak ellentmondó elképzelések kidolgozásán fáradoznak, és gyakran nehezen működnek együtt a kormányprogram megvalósítása során. Ez jól megmutatkozik akkor, ha a minisztériumokhoz tartozó intézményhálózatokat megvizsgáljuk: majd mindegyik a maga intézményrendszere megőrzésére, növelésére törekszik, nem törődve azzal, hogy ez esetleg párhuzamosságokat okoz (például országosan közel tucatnyi tanácsadó hálózat kialakítása.)"Azt sem tudjuk, mit akarunk

Nem csupán a partikuláris érdekek érvényesítésének egészen széles körben való elterjedése akadályozza az állam működését."A közfeladat-felülvizsgálat során számos olyan javaslat fogalmazódott meg, amelyek megoldására elvileg születtek már korábban is kormány- vagy miniszteri határozatok, de azokat megvalósítani nem vagy csak részben sikerült. A jelenlegi kormányzati működésnek nem szerves része az intézkedések következetes kontrollja, holott az elengedhetetlen része a jó működésnek" - írják a szerzők, akik még általánosabb megállapítást is tesznek. Tapasztalataik szerint a közigazgatás meghatározó szereplőinek fejében nincs világos "értékválasztás", nincs egyértelmű, ágazatokon átívelően koherens felfogás az állam szerepéről.

A fentiek alapján aligha meglepő, hogy méretes lista készült arról, hogy a miniszteriális rendszerben hol, milyen lépésekkel lehetne megtakarításokat elérni.

Hol lehetne spórolni?

A javaslatokat a döntéshozatal és a gyakorlati megvalósítás szempontjából több nagy kategóriába osztja az írás:

- "Végrehajtható, egyetértést bír": szakmailag előkészített minisztériumi vagy olyan szakértői javaslatok, amelyekkel a felelős minisztérium és az érintett felek is egyetértenek. A javaslat megfelelően kidolgozott ahhoz, hogy végrehajtását meg lehessen kezdeni.

- "Végrehajtható, eldöntendő": szakmailag előkészített minisztériumi vagy olyan szakértői javaslatok, amelyeknek a kormány elé kell kerülniük, mivel a kérdésben a tárcák/felek között nincs teljes egyetértés. A döntéselőkészítő dokumentumok (részletes előterjesztés) már tavaly szeptemberre elkészíthetők lettek volna. (A tanulmány nyáron készült, és a határidőből jól látható, hogy a javaslatokat nem fogadta be a kormány - a szerk.)

- "Eldöntendő, majd kidolgozandó": a szakmailag előkészített javaslat csak a fő irányvonalakat tartalmazza, felelős döntést még nem tud megalapozni. A döntéselőkészítő dokumentumok (részletes előterjesztés) az esetek többségében a 2007.év végére elkészíthetők.

- "Kidolgozandó": a javaslatok eldöntése komolyabb előmunkálatokat igényel az adott kérdésben a döntés, az alternatívák még nem látszanak. A döntéselőkészítő dokumentumok (részletes előterjesztés) a következő egy év során elkészíthetők.

Vagyis látható, hogy amennyiben a kormányzat ezeket a javaslatokat megfogadta volna, jövőre egészen egyszerűen vissza lehet volna vágni a kiadásokat, és a mostani tűzoltó munka, annak minden törvényszerű gyengeségével szinte teljes egészében felesleges lett volna. Ez még akkor is igaz, ha a szerzők a számításaik során azt számszerűsítették, hogy 2010-ig milyen hatásokkal járhatna a javaslataik megfogadása. És hogy mennyit lehetett volna megspórolni? Rengeteget. A kutatás 265-496 milliárd forintra teszi a megtakarítási lehetőséget 2010-ig.

Több száz jó javaslat

Az összeállított lista egészen elképesztően hosszú, a javaslatok száma több száz. Ezek nagy része egyenként csak néhány százmillió, néhány milliárd forint megtakarítást eredményez - ám jól látható, hogy szisztematikus, következetes feladat-áttekintés után jelentős megtakarításokat lehetne elérni.

Íme, néhány példa arra, milyen fájdalommentes megoldások vannak a spórolásra a tanulmány szerzői szerint:

- meg lehetne szüntetni a nem állami rendezvények közfeladatként történő biztosítását,
- a külképviseleteken történő személyes szavazás kiváltható lenne postai vagy elektronikus úton,
- az önálló vasútegészségügyet meg lehetne szüntetni,
- megszüntethető lenne a közúti személyszállítás területén a 100 kilométerrel feletti, vasúti szolgáltatásokkal párhuzamos szolgáltatások támogatása,
- felülvizsgálható lenne az önkormányzatok adóhatósági feladata és egy részüket az APEH-hez lehetne sorolni.