Január 16-án tárgyalja a katolikus kongregáció Meszlényi Zoltán püspök mártírként való boldoggá avatásának ügyét - kezdte előadását Erdő Péter bíboros. Az esztergom-budapesti érsek úgy véli: Meszlényi káptalani megválasztásának egyházjogi hátterének tisztázása segít helyre tenni a magyar egyháztörténet egyes szakaszait.

Az 1892-ben született Meszlényi Zoltán bencés gimnáziumot végzett Esztergomban. 1915-ben szentelték pappá. Amikor visszatért Esztergomba, a Prímási Palotában kezdett el dolgozni. 1937-től a mindenkori hercegprímás-esztergomi érsek segédpüspöke volt.

Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíboros-hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték, ő lett az esztergomi általános érseki helynök.

1950 júliusában az esztergomi Prímási Palotában ismét megjelentek az állambiztonsági szervek emberei, és Meszlényi Zoltánt elhurcolták. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. Több szemtanú egybehangzó állítása szerint, télen nyitott ablaknál kénytelen volt éjjel-nappal tartózkodni.

A kínzások, az ütlegelések és a végkimerülés következtében, 1953. január 11-én halt meg. Legalábbis elrablói és kínzói ezt a dátumot jegyezték fel. Hamvait a rákoskeresztúri Új Köztemető területén helyezték el, de 1966. június 24-én a földi maradványait exhumálták, átszállították Esztergomba, és örök nyugalomra helyezték az esztergomi bazilikában.