Az elmúlt hónapokban jó néhányszor hivatkoztam Edmund Phelps Nobel-díjas közgazdász munkásságára - írja blogjában Gyurcsány Ferenc. Phelps az infláció és a munkanélküliség közötti kölcsönhatást leíró, úgynevezett Phillips-görbe korszerűsített változatáért kapta a Nobel-díjat. Én azonban elsősorban nem erről, hanem a növekedés és versenyképesség kutatásában elért eredményeiről szoktam vele beszélni - olvasható a kormányfő naplójának legfrissebb bejegyzésében. A Megegyezés egyik hosszabb bekezdésében, amikor a társadalmi és az egyéni kultúra fontosságáról beszél, szintén rá hivatkozik.

Mit is mond Phelps? Azt, hogy az ország teljesítőképessége mögött végső soron az emberek mentalitása, gondolkodása, közös társadalmi és egyéni értékválasztása húzódik meg. Ebből alakul majd ki, hogy milyen szabályokat és intézményeket tudnak létrehozni, és ennek lesz az eredménye, hogy mennyire versenyképes az ország.

Tegnap este Edmund Phelpssel és feleségével vacsoráztam - számol be programjáról Gyurcsány Ferenc az országnak. Kínából érkezett Magyarországra, egy előadásra, lassan megy is tovább, de a tegnap estét együtt tölthettük. Izgalmas, egyben kellemes este volt - írja a miniszterelnök. A hetvenes éveiben járó közgazdász figyelme mára a direkt közgazdasági kérdésekről sokkal inkább az általános, nagy emberi kérdések felé fordult. Nemrég esszét írt az emberi boldogság mibenlétéről.

Hosszan diskuráltunk arról, hogy ez a mostani pénzügyi válság, amely a neokonzervatív amerikai kormányt arra késztette, hogy bankot államosítson - egyébként a brit kormányt is -, hogyan fogja megváltoztatni az amerikai emberek gondolkodásmódját, hogyan alakítja az állam fontosságáról, nélkülözhetetlenségéről vallott felfogást.

A világháló széles publikuma arról nem értesül, vajon mit vacsorázott a Nobel-díjas közgazdász és magyar tisztelője, Gyurcsány Ferenc. Azt sem osztja meg velünk a kormányfő, mit tudott meg a boldogságról.