Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf

Kolosi: ki kell zárni a segélyezésből azt, aki nem engedi iskolába a gyerekét

A Tárki elnöke szerint a szegények és a gazdagok jövedelme közötti különbség olyan szinten van, mint a kilencvenes évek közepén. Kolosi Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában annak kapcsán beszélt erről, hogy a kutatóintézet nemrégiben jelentette meg a Társadalmi Riport 2008 című kiadványát. A kutató szerint az újraelosztó szociálpolitika helyett az esélyteremtésre kell fektetni a hangsúlyt.

Nem biztos, hogy az a hasznosabb és hosszabb távú megoldás, ha az éhezőnek halat adunk, hanem az, hogy megtanítjuk halászni - ezzel a biblikus hasonlattal szemléltette a Tárki elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy váltásra van szükség a társadalom- és szociálpolitikában.

Kolosi Tamás ugyanakkor hozzátette: tudomásul kell venni, hogy vannak, akik olyan helyzetbe szorultak, hogy már nem lehet megtanítani őket halászni.

Hangsúlyozta: nem ellenzi a segélyezést, de ellene van annak a szociálpolitikai attitűdnek, amelyik nem a kilábalásban, hanem az adott válsághelyzetek megoldásában keresi a kulcsot.

A kutatóintézet elnöke szerint nagyon fontos az iskola. Azokat a családokat, amelyek nem engedik iskolába járni a gyerekeiket, ki kell zárni a segélyezés rendszeréből, büntetni kell a társadalom számára rendelkezésre álló eszközökkel.

Éppen ezért nem fogadja el azt a szemléletet, amelyik méltatlannak, antiliberálisnak és antiszociálisnak tartja azt, hogy a segélyek kiutalását a gyerekek iskolába járásához kössék.

Az újraelosztó politika helyett az iskolába visszavezető, a képességek megfelelő kibontakozását elősegítő, a munkaerőpiacon lehetőséget teremtő társadalompolitikának kell nagyobb szerepet adni - hangsúlyozta Kolosi Tamás.A rossz döntések helyrehozása hosszú időbe telik

A Társadalmi Riport 2008 című kiadványt nemrég megjelentető Tárki kutatóintézet vezetője úgy véli: a 2005 és 2007 között mért jövedelmi egyenlőtlenségek viszonylag jelentősen csökkentek, és ma a szegények és a gazdagok jövedelme közötti különbség olyan szinten van, mint az 1990-es évek közepén.

Ez viszont nem egyértelműen pozitív folyamat, mert az osztogatás időszakában elsősorban a járadékból élők és a nyugdíjasok helyzete javult, az utóbbi évek megszorításai viszont a legaktívabb és a leginkább munkaképes felső középosztályt érintették - mondta a kutató, aki szerint a gazdasági növekedés erőteljesen lelassult, ami részben a gyorsan meghozott hibás gazdaságpolitikai döntések következménye.

Kolosi Tamás úgy véli: könnyű rossz döntéseket hozni, de hosszú időbe telik azokat kijavítani, ezért ez egy hosszabb folyamat lesz. Ugyanakkor hozzátette: a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája az egyensúlyi mutatók javításában valószínűleg sikeres lesz.

A szakember úgy véli: van remény arra, hogy idén vagy jövőre a költségvetés és a gazdaság egyéb mutatóinak egyensúlya helyreáll. Kolosi Tamás azonban hangsúlyozta: ez csak akkor valósulhat meg, ha nem kezdődik el egy újabb választási érdekek által motivált osztogatás.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

A termékenység összeomlására a választójog reformja lehetne a megoldás?

Június végén megjelent véleménycikkemben amellett érveltem, hogy meg kellene szüntetni az anyák szja-mentességét, mert az alkalmatlan, sőt kontraproduktív annak a célnak az elérésére, hogy minél több gyermek szülessen a népességfogyás megállítása, de legalábbis lassítása érdekében. Cikkemre Tóth I. János reagált, aki  szerint az anyák szja-mentességét nem eltörölni, hanem értékelni és megfelelő időtávon vizsgálni kell. Úgy véli, a hazai demográfiai válság középpontjában nem elsősorban a nagycsaládok hiánya áll, hanem az első és második gyermek megszületésének elmaradása. Ebben a cikkben az általa felvetett állításokra válaszolok, amellett érvelve, hogy a demográfiai fordulat kulcsa – szemben az általa felvázolt megoldással – elsősorban a nagycsaláddá válás erőteljes támogatása, az „anyai életpályamodell” kialakítása lehet. A vita azonban túlmutathat a családtámogatások technikai részletein is egészen az úgynevezett családi választójoggal kapcsolatos elképzelésekig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×