Infostart.hu
eur:
361.08
usd:
317.34
bux:
144230.7
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga

Csaba László: Magyarország elszalasztotta esélyeit

Csaba László közgazdász szerint hiába van kiigazító csomag, nincsenek meg a gazdasági növekedés gyorsulásának azok a feltételei, amelyekkel a Pénzügyminisztérium számol. Hozzátette: míg a szomszéd államok kihasználták lehetőségeiket, Magyarország elszalasztotta esélyeit.

Irányában "jó részlépésnek" tartja Gyurcsány Ferenc adócsökkentési javaslatát Csaba László közgazdász.

Az a kormányzat, amely az előző években nevetségessé tett minden olyan gondolatot, miszerint legalább a kis- és középvállalkozások esetében szükség volna a munkaadói terhek csökkentésére, most maga is ezzel áll elő - jegyezte meg.

Csaba László az InfoRádió Aréna című műsorában hangsúlyozta: ha leszállítják a munkaadói terheket, de megduplázzák a tételes egészségügyi hozzájárulást, annak még negatív is lehet a mérlege.

"Naivitás volna, ha úgy képzelné valaki, hogy ha egy adónemben változtatunk, annak hatására a haza fényre derül" - tette hozzá.

A közgazdász kifejtette: a magyar kis- és középvállalkozásokat leginkább a bürokrácia sújtja. Nem csupán túl sok adónem között kell eligazodniuk, hanem rengeteg a szükségtelen előírás is. Ezeket csökkenteni nem kerülne pénzbe. Persze hatalmat venne el mindazoktól, akik ebből élnek, hiszen aki engedélyez, annak hatalma van.

Elpuskázott esélyek

Ilyen irányba mutató szakértői anyagok már készültek ugyan, de Csaba László nem látja, hogy mindez gyakorlattá válna. Ebben az esetben nem lehetne adottnak venni a kiadások összegét és szerkezetét, bátrabban kellene előrehaladni a jogalkotásban, és az oktatáspolitika sem haladhatna pusztán a saját logikája és a regionális érdek szerint.

"Mindezzel összehangoltan kellene foglalkozni, ez lenne a kormányzás. Ha ez létezne, hosszú távra volnának kormányzati célkitűzések, amelyeknek megvalósulását számon lehetne kérni" - fűzte hozzá Csaba László.

A szakember úgy véli: jó, hogy van egy kiigazítási csomag, amely nem járt együtt visszaeséssel. Az is jó, hogy a magyar gazdaság számos nehézség ellenére egyelőre elkerülte a recessziót. Viszont csökken a foglalkoztatottság, nő a munkanélküliség (egy százalékponttal meghaladjuk az EU átlagát), és csökkennek a beruházások. Így a közgazdász szerint nem lesz fellendülés, még az EU-s pénzekkel sem.

Azok egyébként maximum a bruttó hazai össztermék egy százalékát érhetik el, és mire például megkapjuk a legnagyobb tételt, a metróépítés támogatását, addigra túl leszünk a következő választásokon - figyelmeztetett Csaba László.

A közgazdász úgy látja: a növekedés azon feltételei, amelyekkel a Pénzügyminisztérium számol, nincsenek meg.

Persze, örülni kell, ha két százalékkal növekszik a gazdaság, aztán két és féllel, de eközben a szlovák növekedés tízről nyolc és fél százalékra csökken. Láthatóan sokkal gyorsabban növekednek, mint mi - sorolta az intő jeleket az egyetemi tanár. Hozzátette: nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Szlovákia, Románia, Szlovénia és Csehország gazdasága is gyorsabban növekszik, mint a magyar.

A közgazdász szerint a szlovákok nagyjából mindent jobban csinálnak. Volt hosszú távú gazdaságpolitikájuk, megvalósították az elképzeléseiket, növelték a kormányzati hitelességet, fönntartják az árstabilitást, kiszámíthatóvá tették a viszonyokat, visszaszorították az államot, beengedték a külföldi tőkét, és sok lépést tettek a versenyképesség érdekében is. Távlatos gazdaságpolitikájuk van, kihasználják az esélyeiket.

Mi viszont - főleg az elmúlt hat évben - inkább elpuskáztuk az esélyeinket - vélekedett Csaba László.

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Albérlet vagy lakásvásárlás? Most áll a feje tetejére a piac

Albérlet vagy lakásvásárlás? Most áll a feje tetejére a piac

Már hallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első felében arról beszélgetünk, hogy a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után sok családnak rögtön egy újabb kérdést kell megoldania: hol lakjon szeptembertől a frissen felvett hallgató. A jó helyen lévő, jó állapotú albérletekért továbbra is erős a verseny, miközben Budapesten és több egyetemvárosban komoly kiadást jelent a lakhatás. De vajon mikor éri meg bérelni, és mikor saját lakást venni? Mennyit számít a település, az egyetem közelsége vagy a képzés hossza? Erről kérdeztük a Portfolio ingatlanpiaci újságíróját, Gulyás Veronikát. Miközben az iskolai szünetben rengeteg tanuló vállal munkát, az utóbbi évek gazdasági stagnálása felveti a kérdést, hogy mennyiben van egyáltalán szükség az idén nyáron diákmunkásokra - erről beszélgettünk a műsor második felében. Melyek a legnépszerűbb és legjobban fizetett pozíciók, és mennyiben tekinthetik rejtett munkaerőtartaléknak a tanulói jogviszonnyal rendelkező fiatalokat a vállalatok? A részletekről Majzik Nándorral, a MELÓ-Diák ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×