Megnyitották a magyar történelem első fél évezredében Alba Regiában eltemetett királyok földi maradványait is őrző osszáriumot - közös sírkamrát - szerdán a székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen. Az osszárium augusztus 20-ig látogatható.

Szent István halálának 970. és a sírkamra építésének 70. évfordulója alkalmából, katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen Balogh Ibolya (Fidesz), a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke és Warvasovszky Tihamér (MSZP) polgármester méltatta a hely történelmi jelentőségét, majd Spányi Antal megyéspüspök mondott imát a közös sírba temettek lelki üdvéért.

A Szent István által alapított bazilika területén feltárt csontmaradványokat - királyok, királynék, királyi sarjak, főurak és főpapok földi maradványait 1938-ban temették közös sírba.

Azt azonban, hogy a több száz lelet közül melyik lehetett valamelyik koronás uralkodóé, a tudományos kutatás sem tudta bizonyossággal megállapítani.

"Mi fehérváriak hisszük, (...) hogy azoknak a királyoknak a földi maradványai is itt pihennek, akik itt lettek eltemetve Szent Istvántól Szapolyai Jánosig" - mondta Warvasovszky Tihamér polgármester.

Hozzáfűzte: nem csak Székesfehérvárnak, hanem a nemzetnek is fontos, hogy a királyok földi maradványait is befogadó "kivételes hely" (...) "törvényben rögzített módon és formában is megkapja méltó rangját, mint Nemzeti Emlékhely".

Az egykori koronázó és temetkező helyen Szent István királytól 1543-ig - Székesfehérvár török kézre kerüléséig - 15 királyunkat - köztük az államalapítót, valamint fiát, Imre herceget, továbbá Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást - helyezték végső nyugalomra.

A királyi sírokat az első fél évezredben számtalanszor feldúlták, megbolygatták, kirabolták, s bár régészgenerációk végeztek kutatásokat az egykori bazilika területén, sértetlen állapotban csak III. Béla és felesége, Antiochiai Anna vörös márvány koporsóban nyugvó földi maradványai kerültek elő 1848-ban, egy véletlen folytán. (A leleteket a budapesti Mátyás templom kriptájában helyezték el 1883-ban.)

A későbbi kutatások során feltárt antropológiai leleteket 1938 augusztusában 85 sírládában az akkor kialakított romkertben, Szent István szarkofágja előtt létesített közös sírboltban helyezték el. A kriptát Shvoy Lajos akkori megyéspüspök szentelte be.

A kriptát 1984-ben szakértő bizottság nyitotta fel azzal a céllal, hogy elvégezze a leletek tudományos, antropológiai vizsgálatát, rendezését. Az antropológiai vizsgálatok 2002-ig tartottak.

A területen előkerült földi maradványok 2000. augusztusában a Szent István mauzóleum előtt kialakított, szigetelt, klimatizált sírkamrában találtak végső nyugalomra.