Az Alkotmánybíróság is foglalkozott a gyülekezési törvénnyel, és megsemmisítette egy-két passzusát, például azt, hogy az előre be nem jelentett demonstrációt, akkor is, ha békés, mérlegelés nélkül fel kell oszlatni - emlékeztetett Balog Zoltán, az országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke, az InfoRádió Aréna című műsorában.

Az Alkotmánybíróság azt mondja, jogegységi határozatok ugyan segítenének a gyülekezési törvény alkalmazásában, de úgy gondolja, a jelenlegi törvény alkalmas arra, hogy kezeljék az annak hatálya alá tartozó eseteket, még azokat a visszaéléseket is, amelyeket a törvény örve alatt elkövetnek akár demonstrálók, akár a rendőrség - vázolta a politikus.

Szerinte az nem a bíróság, hanem az események mögött megbúvó politikai szándéké hibája, hogy sem a 2006-os túlkapások felelőseit, sem a március 15-i tojásdobálókat nem ismerjük.

Ha most módosítják a gyülekezési törvényt, pont ezek az ügyek fognak abba a látszatba kerülni, mintha 2006 októberében csak azért történt volna, ami történt, mert nem voltak jók a törvények - vélekedett Balog Zoltán.

Kifejtette, az nem a törvény hibája, hogy háromezer rendőrt azonosító nélkül küldenek ki. Ha pedig a törvény ellenére levetetik az azonosítót a rendőrökkel, akkor az felbujtás - tette hozzá Balog Zoltán. Amíg nem találjuk meg, ki adta ki ezt a parancsot, addig felesleges a gyülekezési törvénnyel törődni - jelentette ki a bizottsági elnök.Balog Zoltán elmondta: egyetért a segély és a minimálbér egymástól való eltávolításával, de azt képmutatásnak tartja, hogy ez olyan vidékeken merül fel, ahol nincs munka.

Ferge Zsuzsa korábban azt mondta: még sosem volt olyan, hogy a segély elérje a minimálbér összegét, ám Balog Zoltán szerint mindenféle más támogatással megközelíti a segély összege a minimálbért sőt, el is hagyhatja azt.

Az alapvető probléma mégis az - mutatott rá Balog Zoltán -, hogy a szociális segélyen élők, ha akarnának, akkor sem tudnának dolgozni. De ne tegyünk úgy, mintha nem lenne olyan, hogy valaki gazdasági szempontokat mérlegel, amikor gyereket vállal - tette hozzá.

A vidék nyomora ma ballaszt az ország gazdasági életén, ezt nem engedhetjük meg magunknak - vélekedett az emberjogi politikus. Akik sikeresek, el kell gondolkodniuk, meddig engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy egyrészt panaszkodunk, kevesen vannak a magyarok, másrészt milliók vegetálnak az országban - hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.