Érthetetlen, miért vonatkozik a volumenkorlát szívizominfarktus ellátására - mondta az InfoRádiónak a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának klinikaigazgatója. Merkely Béla hozzátette: bízik abban, hogy a most racionalizálódó egészségpolitika felülvizsgálja a kérdést, és prioritásként kezeli majd az akut ellátást.

A főváros kardiológus szakfelügyelő főorvosa az Egészséggazdaságtani Konferencia kapcsán azt is elmondta: a kórházba kerülő betegeket az európai ajánlás szerint 60 percen belül el kell látni, az elzáródott eret egy ballonnal kitágítani. A legjobb európai centrumokban a pácienseknél átlagosan 40 perc után végzik el a beavatkozást, míg a közép-magyarországi intézményekben 30 perc kell ehhez.

A szakértő hangsúlyozta: ez a 10 perc kevésnek tűnhet, ám az elzárt koszorúér mögött elhelyezkedő, folyamatosan pusztuló szívizom jelentős része megmenthető marad, ha ennyivel előbb látják el a pácienst. Merkely Béla hozzáfűzte: a siker annak köszönhető, hogy a közép-magyarországi projektben jól felkészült szakemberek vesznek részt, akik a nap 24 órájában sürgősségi ellátást biztosítanak.

Azokon a területeken, ahol a szívizominfarktus kezelésére szolgáló módszer teljes körben elérhető, a túlélési arány jobb, mint az európai átlag, annak ellenére, hogy a külföldi orvosok lényegesen jobb körülmények között dolgoznak - mondta a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának Klinikaigazgatója.

Merkely Béla hozzátette: bár egyre kevesebben halnak bele az infarktusba, más kardiovaszkuláris betegségek kezelésében - például a stroke-os betegek ellátásában - nem sikerült javítani a halálozási arányon.Költséghatékonyság vagy kiadáscsökkentés?

Ha az egészségügyben folytatódik a költséghatékonysági elemzések nélküli rendeletalkotás, akkor a rendszer működése a kiadáscsökkentések ellenére tovább fog romlani - mondta a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság elnöke a szervezet éves konferenciáján.

Kaló Zoltán hozzátette: a kiadáscsökkentő lépések előkészítésénél az illetékesek nem törődtek az egészségnyereséggel, mégis, gyakran költséghatékonyság-elemzés címen adtak ki szakmai anyagokat, bár azok csak a kiadási oldalt vizsgálták.

Az ELTE Egészséggazdaságtani Kutatóközpontjának igazgatója szerint erre példa az a rendelet, amelynek alapján az országos átlag feletti gyógyszerkiadást produkáló orvosokat büntetik, még akkor is, ha a betegek egészségi állapota indokolja a többletkiadást.