Az Alkotmánybíróság elnöke kijelentette: az Országgyűlés súlyos mulasztása, hogy 18 éve nem fogadta el a testület ügyrendjét, így egyelőre nem lehet felgyorsítani az ügymenetet.

A bagatell ügyeket, amelyekben nincs alkotmányossági probléma, és senki panaszán nem segítenek, gyorsítva kellene elintézni, a felszabaduló időt pedig a nagyobb ügyekre lehetne fordítani - fejtette ki Paczolay Péter.

Az alkotmánybíró szerint szűkíteni lehetne a testület hatáskörét, a közigazgatási bíráskodásra tartozó ügyek, például helyi önkormányzatok rendeleteinek vizsgálata nem kellene, hogy az Alkotmánybíróságra tartozzon. Erre a változásra ugyanakkor nem lát sok esélyt.

Paczolay Péter hozzátette: a népszavazási ügyek elfoglalják azt az időt és teret, amelyet sikerült felszabadítaniuk az eljárások felgyorsításával.

Aktivizmus

Az elnök szerint nincs szükség új alkotmányra, a testületnek kell határozottabban és hatáskörét szélesen értelmezve kezelni a felmerülő problémákat. Hozzátette: a két bíró mandátumának lejárta miatt jelenleg kilenc fővel működő testület a jövőben is kiáll az alapjogok, így egyebek mellett a szólás- és a gyülekezési szabadság védelméért.

Példáként említette annak a szabályozásnak a megsemmisítését, amely kötelezte a rendőrséget minden be nem jelentett tüntetés feloszlatására. Az alkotmányos védelem kiterjed a spontán tüntetésekre is - hangsúlyozta.

Paczolay Pétert június 10-ei teljes ülésén választotta meg elnökévé titkos szavazással, három évre az Alkotmánybíróság. Bihari Mihály korábbi elnök kilencéves alkotmánybírói mandátuma július 3-án járt le.