Infostart.hu
eur:
365.16
usd:
318.47
bux:
0
2026. szeptember 17. csütörtök Zsófia

Balázs Péter: Szépen, csöndben belenőttünk az unióba

Négy éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. Az első magyar uniós biztos szerint elégedettek lehetünk a négyéves teljesítményünkkel, Magyarországot egyenrangú tagként kezelik. Balázs Péter az InfoRádiónak azt mondta: a kormányzati politikának is meg kell szoknia, hogy amiről korábban egyedül dönthetett, azt most meg kell osztania Brüsszellel.

Tizenöt évig küzdöttünk, hogy bekerüljünk az Európai Unióba, a csatlakozás óta eltelt négy esztendőben nyújtott teljesítményünkkel azonban elégedettek lehetünk: a közösség teljes jogú tagjává váltunk - mondta az InfoRádiónak Balázs Péter, az első magyar uniós biztos.

A Corvinus és a Közép-Európai Egyetem professzora szerint az unióban kétféle befolyásról lehet beszélni: az egyik az adott tagállam méretéből, az ott élők számából adódik, és vannak kérdések, amelyekben a nagyok szava az irányadó.

Balázs Péter hozzáfűzte: a másfajta befolyás az ország saját erején, tehetségén, ötletein múlik - ebben van esélyünk, az újonnan felnőtt generáció ugyanis nagyon jó pozíciókat szerzett az unióban, önállóan, pályázatok útján. Ezek a fiatalok szereznek majd érvényt a magyar érdekeknek - jegyezte meg a professzor.

Nem szoktunk hozzá

Az első magyar uniós biztos úgy véli: a belpolitikai helyzet, hangulat az oka, hogy a magyarok szkeptikusak az unióval szemben.

A professzor szerint a csatlakozás előtt az emberek egy része varázsütésre bekövetkező csodát várt, míg mások attól tartottak, hogy hirtelen felszöknek majd az árak, túl nagy lesz a konkurencia. Egyik szélsőség sem következett be, bár vannak látványos változások, például a schengeni övezethez való csatlakozás - fűzte hozzá.

Meg kell emészteni az új lehetőségeket: egészen másfajta kormányzati politikát igényel például az, hogy kétszintű kormányzás zajlik, vagyis, hogy a kérdések egy része nem a nemzeti parlamentben, hanem Brüsszelben dől el - fogalmazott Balázs Péter.Van még tennivaló

Az első magyar uniós biztos szerint vannak már területek, ahol érződik a múlt decemberben aláírt Lisszaboni Szerződés hatása: a közösség megszabadult az alkotmányos válságtól. Igaz ugyanakkor, hogy az államoknak félidőben csupán a fele ratifikálta a megegyezést.

Továbbra is komoly kihívás az unió számára nemzetközi szerepének meghatározása, és az, hogy a tagállamok képesek-e közös álláspontra jutni a kulcsfontosságú kérdésekben, vagy mindig lesz egy-két olyan ország, amely meghiúsítja a közös döntéseket - magyarázta a professzor.

A legutóbbi vitás kérdés az volt, aláírja-e az unió a társulási szerződést Szerbiával az ottani előrehozott választások előtt. Ez végül azért sikerült, mert a hollandok beadták a derekukat. Balázs Péter szerint ennek egyedül az az oka, hogy az ország hangsúlyozza a hágai Nemzetközi Bíróság szerepét.

Mindig akadnak olyan államok, amelyek saját érdekeit a közös akarat elé helyezi. Sajnos, ma az egyes országok belpolitikája határozza meg az uniós lépéseket - fűzte hozzá a Corvinus és a Közép-Európai Egyetem professzora.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Reggeli autós káosz az iskoláknál: létezhet megoldás

Vészhelyzet alakulhat ki az iskolák előtt. Ugyanis a szülő főleg a biztonság miatt viszi autóval a gyerekét egészen az iskola kapujáig, de ha ugyanezt több száz másik szülő is megteszi, akkor éppen az iskola előtti száz méteres szakasz válik a reggeli közlekedés legveszélyesebb részévé – mondta el az InfoRádiónak az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető MUNIPOLIS magyarországi vezetője, Czinger Erik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.17. csütörtök, 18:00
Tanács Zoltán
tudományos és technológiai miniszter
Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

Dolgoznak, mégis maradnak a „mamahotelben”: lakáspiaci kényszerpályán a magyar fiatalok

A 20–29 éves magyarok foglalkoztatási rátája 2025-ben már nagyjából az uniós átlag szintjén állt, a fiatalok mégis átlagosan 27,3 évesen költöztek el otthonról, vagyis egy évvel később, mint az EU-ban. Ez arra utal, hogy a „kényelmes mamahotel” önmagában aligha magyarázza a késői önállósodást: a Portfolio számítása szerint Budapesten egy 75 négyzetméteres használt lakás megvásárlásához már 13,5 évnyi, teljes egészében félretett nettó átlagkeresetre lenne szükség, és több vidéki centrumban is 10 év körül jár ez az érték. A fiatalok elköltözését így egyre kevésbé a munkalehetőségek hiánya, sokkal inkább a lakáspiacra való belépés magas költsége késlelteti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×