A Népszabadság arról ír, hogy a kormánypárti többség által vezetett városokban derűlátóak az uniós támogatással megvalósuló fejlesztéseik esélyeit illetően, az ellenzéki városvezetők viszont számos kritikát fogalmaztak meg.

A településeken mostanában fogadják el az idei költségvetést, és érthetően mindenütt nagy fejtörést okoz az önerő előteremtése a pályázatokhoz. Általában nincs annyi szabadon felhasználható pénzük a városoknak, mint amennyire szükségük van, így a legtöbb helyen hitelekhez, kötvénykibocsátáshoz, esetlen ingatlan eladásához fordulnak.

Főképp ellenzéki városvezetők körében él a feltételezés, hogy kormánypárti kollegáik háttér- információkkal rendelkeznek. Mórahalom polgármestere nehezményezi, hogy a kiírások város-, sőt nagyvárosközpontúak. Állítja, hogy a pontatlanul megfogalmazott kiírások sok önkormányzatban ébresztenek megalapozatlan várakozásokat.

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter szerint kifejezetten az élen járunk az unióban a pályáztatásban, ahogy megfogalmazta : "egyszerűen gyorsan haladunk".

A Magyar Nemzet arról számol be, hogy valószínűleg csak március közepén, vagyis a népszavazás után árulja el az oktatási tárca, hányan jelentkeztek az idén egyetemre, főiskolára. Bár az illetékesek az adatfeldolgozás lassúságával magyarázzák a késői eredményt, sokak szerint csak a voksolás után hozzák nyilvánosságra az adatokat, mert a tandíj bevezetése miatt drámaian csökkent a jelentkezők száma.

Tavaly négyezerrel többen érettségiztek, mint egy évvel korábban, ennek ellenére több mint 24 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, mint 2006-ban. Még drámaiabb a helyzet, ha több évre visszamenőleg vizsgáljuk az adatokat: míg 2004-ben 167 ezer fiatal jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, addig 2007-ben már csak 108 ezer.

Az érdeklődés soha nem látott visszaesésének oka, hogy megszűnt az ingyenes felsőoktatás Magyarországon: a most felvett diákoknak másodévtől kezdve alapképzésen évi 105, mesterképzésen 150 ezer forintot kell kifizetniük tanulmányaikért.