Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Miért hagyott figyelmen kívül a minisztérium egy érvényes pályázatot?

Miért hagyott figyelmen kívül az igazságügyi minisztérium egy eredményes pályázatot, s miért nem annak nyertesét nevezte ki a meghirdetett posztra? Ennek járt utána az InfoRádió.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium neve elhallgatását kérő munkatársa szerint a tárca sajtófőnöki posztjára kiírt nyilvános pályázaton az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium volt szóvivője megfelelt ugyan, de Takács Albert miniszter a tárca államtitkárának közbenjárására mégsem Orodán Sándort nevezte ki sajtófőnöknek.

A nyári kormányátalakítás után az igazságügyi tárca frissen kinevezett vezetője jelezte, hogy szívesen látná a kommunikációs főosztály élén az akkor már hatodik éve a rendészeti kommunikációt irányító szakembert.

A miniszter júniusban azonban visszavonta az ajánlatát, s posztot nyilvános pályázaton hirdette meg.

A szabályosan kiírt pályázaton az InfoRádió értesülései szerint Orodán Sándor megfelelt, de Juhász Gábor, a tárca új államtitkára állítólag ultimátumot adott Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek, s a hathatós lobbizás nyomán a tárcavezető visszavonta a pályázatot.

Juhász Gábor és Orodán Sándor korábban a Belügyminisztériumban dolgoztak együtt, de nem volt konfliktusmentes a kapcsolatuk. Orodán Sándor ma a Határőrség szóvivője, a témával kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni.

Juhász Gábor államtitkár csütörtökre ígért tájékoztatást, de végül nem nyilatkozott.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×