A Helsinki Bizottság alapos vizsgálatot végzett a kirendelt védőkről - mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Réti László szerint a probléma egy elvi jellegű kérdésből indul ki: abból, hogy szüksége van a társadalomnak arra, hogy a szolidaritási elv alapján biztosítsa a rászorulóknak az ügyvédet.

Nagyon régen minden társadalomban elismerik a védelemhez való jogot, és ennek intézményes kereteit biztosítják. A magyar jogrendszer sem kivétel. Bizonyos ügyekben - a polgári bíróságokon is, nem csak büntetőügyekben - kötelező a védelem - tette hozzá.

Az ügyvéd szerint a legnagyobb seb, hogy a védő kirendelésére legtöbbször a nyomozati eljárásokban kerül sor. Vagyis a nyomozó hatóság - a rendőr - rendeli ki a védőt. Márpedig az régen rossz, ha az rendeli ki a védőt, akivel szemben annak a védelmet biztosítani kell - értett egyet a riporteri felvetéssel Réti László.

Több megoldás lenne, tette hozzá. Kirendelhetné például a védőt például a bíróság. "Magyarországon már vannak intézményes alapok, amelyek a reform irányába mutatnak. Létrejött például a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, amely az Igazságügyi Minisztériumon belül működik - vagyis az adófizetők pénzéből tartják fenn. Ez a szolgálat is lehetne például az a hatóság, amely kirendeli a védőket" - vélekedett.

Réti László szerint a kamarák szerepe nyilván fontos lenne annak eldöntésében, melyik lenne az az ügyvéd, akit egy-egy adott ügyben kirendelhetnének.