Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Király Júlia lett az MNB alelnöke

Sólyom László köztársasági elnök kinevezte Király Júliát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének

A Magyar Nemzeti Bank most kinevezett alelnökének feladata lesz a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, az emissziós valamint a piaci kockázatkezelési szakterületek felügyelete. Király Júlia jelölésével Gyurcsány Ferenc kormányfő is egyetértett. Az alelnök mandátuma hat évre szól.

Király Júlia 1980-ban végzett a korábbi nevén Marx Károly Közgazdaságtudományi, ma Budapesti Corvimus Egyetemen, utána két évig a Központi Statisztikai Hivatalnál táblázatkészítéssel és modellezéssel foglalkozott.

Ezután hét évre az Országos Tervhivatalhoz került, ahol makromodellezés, gazdasági előrejelzési és háztartási modellek készítése volt a feladata.

1989-ben került a Bankárképző Központhoz, ahol előbb témavezető, később oktatási igazgató, vezérigazgató-helyettes, majd vezérigazgató lett. Ennél az intézménynél foglalkozott a monetáris politikával, a lakossági bankműveletekkel, likviditásmenedzseléssel és banküzemtannal.

1990 és 1991 között Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének tanácsadója. 1994-től félállásban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékén tanít docensként.

1995 és 1996 közt a Magyar Hitel Bank igazgatósági tagja, 1997 és 1999 közt az Eximbank, 1999 és 2000 közt a K&H igazgatóságának tagja, 2002 és 2003 között pedig a Postabank és Takarékpénztár elnöke. Õ vezényelte le a Postabank privatizációját. Tagja az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának, a Magyar Közgazdasági Társaság Felügyelő Bizottságának és több neves közgazdász szaklap szerkesztőbizottságának.

A portfolio.hu-nak tavaly decemberben adott interjújában elmondta: a korábban a jegybank és a kormányzat közt előforduló konfliktushelyzetek rossz hatással voltak a magyar gazdaságpolitikára.

Király Júlia kiemelte, hogy nem az eddigi, árstabilitásra koncentráló monetáris politika áll hozzá közel, inkább "korlátozottan diszkrecionális" politikára lát lehetőséget. Ezt magyarázva kifejtette: a gazdasági stabilizáció és a növekedés lassulása közepette a jegybanknak nem biztos, hogy célszerű kamatot emelnie.

Későbbi interjúiban azt hangsúlyozta, hogy a monetáris politikának ugyan őriznie kell az inflációs cél hitelességét, de a gazdasági növekedést és a gazdaság versenyképességét is szempontnak kell tekintenie döntéseiben.

Király Júlia kinevezése előtti parlamenti bizottsági meghallgatásain óva intett az euró erőltetett ütemű magyarországi bevezetésétől, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevezetéshez széleskörű társadalmi konszenzusra van szükség.

Király Júlia kinevezésével a miniszterelnök is egyetértett. A Magyar Nemzeti Bank alelnökének mandátuma hat évig tart.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×