A jobbára tényszerű gazeta.ru híroldal volt az, amely az orosz médiában bővebben kitért az Oroszországot fenyegetésnek nevező magyar kormányhatározatra.

A cikk idézte Ruszin-Szendi Romulusz védelmi miniszter korábbi kijelentését arról, hogy

„Magyarországnak helyre kell állítania a szövetségesek bizalmát” és ezzel összefüggésben „becsukjuk az ajtót az oroszok orra előtt”.

Emellett említi, hogy Szíjjártó Péter volt külügyminiszter „állítólag” rendszeresen informálta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az EU-ban folyó tárgyalások akár érzékeny részleteiről.

Az írásból viszont kiderül, hogy a hivatalos Moszkva nem sietett a válasszal, úgyhogy a média ismert megmondóembereknél keresett reakciókat. Egyikük az Állami Duma védelmi bizottságának tagja, Andrej Kolesznyik, aki a napokban az Ukrajna melletti megismételt kiállás miatt hiperszonikus fegyver bevetésével fenyegette meg a briteket.

Az ő szavai szerint Magyar Péternek „kiadták a parancsot, hogy mostantól legyen rossz a hozzáállása Oroszországhoz. Megpróbálnak valamiféle hasznot húzni belőle. Úgy gondolom, hogy az ilyen kijelentések után a Magyarországra irányuló energiahordozó-szállítások kérdőjelessé válnak"

A Kreml, amely csütörtökön is hallgatott, legutóbb az áprilisi magyar választások idején üzent Budapestre.

Egyrészt azzal, hogy nem gratulált a Tisza párt választási győzelméhez. „Magyarország nem baráti ország. Magyarország támogatja az Oroszország elleni szankciókat” – közölte akkor Dmitrij Peszkov. Az orosz elnöki szóvivő a korábbi, Orbán-kormánnyal fenntartott viszonyt úgy jellemezte, hogy „párbeszédet folytatunk velük”.

Kormányzati szintről még Jurij Usakov elnöki tanácsadó szólalt meg, de ő sem most, hanem júniusban. Arról beszélt a RIA hírügynökségnek, hogy „érdekes részletek vannak Magyar Péter Ukrajnához való hozzáállásában, amelyek némileg mások, mint az elődje esetében”. Ezzel arra utalt, hogy az új budapesti vezetés feladja az Orbán-kormány Kijevvel szembeni konfrontatív hozzáállását, ugyanakkor nem alakul át Kijev lelkes támogatójává, mivel fegyvert továbbra sem szállít és feltételekhez köti Ukrajna EU-csatlakozását.

Míg Andy Burnham új brit miniszterelnök első külföldi útja azonnal Kijevbe vezetett, a magyar kormányfő esetében még nem tudni, mikor és hová látogat el Ukrajnában.

Korábban többször jelezte, hogy a kárpátaljai Beregszászon szeretne találkozni Zelenszkij elnökkel. Későbbi nyilatkozatok szerint már elképzelhető, hogy Budapesten vagy Kijevben legyen az első találkozó és a két vezető ezután közösen utazzon Kárpátaljára.

Az orosz felsőházban közben Vlagyimir Dzsabarov a külügyi bizottság helyettes vezetője úgy vélte: a magyar kormányhatározat nem egy radikális budapesti irányváltás jele, hanem Brüsszel felé tett gesztus. „Az Oroszországgal kapcsolatos retorika csak annyit jelent, hogy megpróbálják visszahozni az EU-s pénzeket... Magyar Péter érti, hogy nem kedvez neki, ha szétszakítja a Moszkvával fenntartott gazdasági kapcsolatokat” – vélekedett. Az Unió ugyanakkor a jövő év végéig teljesen le akarja állítani az orosz gáz- és olajimportot viszont Magyarországnak jogszabályok bizonyos mentességeket adnak.