Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Nem mernek szabadságra menni a magyarok - lapszemle

Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a középkategóriába tartozik a szabadságnapok számát tekintve - olvasható a Népszabadságban. A gyakorlatban kevésbé; sokan ugyanis féltik munkahelyüket, vagy nincs, aki helyettesítse őket, így az emberek szabadságuk negyedét bent hagyják, de ha kiveszik, többnyire azt sem nyaralásra fordítják.

Milliárdos fűtőolaj-üzletet bonyolított le az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt.-vel az akkoriban Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Fortus Zrt. - írja a Magyar Nemzet. Sáska László, a cég vezérigazgatója a lapnak elmondta: csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat adtak el az MVM-nek. A cégvezető fontosnak tartotta kiemelni: kizárólag nehéz fűtőolajat importáltak, amely alkalmatlan arra, hogy üzemanyagot készítsenek belőle. A cég számlái csak azért kerülhettek az olajmaffia cégeihez, mert azokkal bűnözők éltek vissza.

Az új, uniós irányelvek alapján íródott szabályozás hatálybalépése után nem lehet többé visszaélni a menedékjoggal - írja a Népszabadság. A módosítás értelmében a külföldiek legfeljebb két alkalommal kérhetnék a menekültstátus megadását, és az újabb nemleges döntés után kiutasíthatnák őket. Ma az eljárás ismételt kérelem benyújtásával szinte vég nélkül elhúzható, például egy, a volt Szovjetunió területéről érkezett család tagjai évekig próbálkoztak. Ez a bevándorlási hivatalnak több mint harmincmillió forintjába került, mert a kérelmezők az egyik befogadó állomáson éltek.

Mindegyik megyében szervezetet alapít a Márciusi Charta - írja a Magyar Nemzet. A civil értelmiségi mozgalom szombaton, Székesfehérváron tartott találkozóján a többi között elhangzott, hogy a charta beadvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz "az egészségügyben kialakult tarthatatlan helyzetnek az alkotmány alapján történő megszüntetése végett". A mozgalom zászlóbontását kezdeményező Csoóri Sándor író, költő hangsúlyozta: a Márciusi Chartát kezdetben csak a magyar értelmiségiek mozgó egyetemének képzelték el, de ma már az egész magyarság érdekében akarják működtetni.

Eddig több mint 11 ezer vagyonosodási vizsgálatot indított idén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal - mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjújában Szikora János, a hivatal elnöke. A vizsgálatok közül 4800 esetben megszülettek a jegyzőkönyvek. A hivatal vezetője elmondta, ahogy más bűncselekmények esetében, úgy az adóügyekre is érvényes, hogy a magyarok mellett más nemzetiségűek is bekerülnek a látókörbe, mert a gazdaság mellett a bűnözés is globalizálódik.

Július 1-től immár la lakossági fogyasztók előtt is meg kellett nyitni az áram- és gázpiacot az Európai Unióban - írja a Világgazdaság. Sok országban azonban drágulást hozott a liberalizáció. Németországban például legalább 126 energiaszolgáltató emelte tarifáit tegnaptól, átlagosan közel 8 százalékkal, ám van olyan kisváros is, ahol ezentúl 34 százalékkal nagyobb összeget számláznak ugyanazért a fogyasztásért. Magyarországon jövő év januárjától lép életbe a liberalizáció az árampiacon, fél évvel később pedig a gázpiacon. A legtöbb Európai Uniós tagállamban egyelőre csak reménykedni tudnak abban, hogy a kezdeti drágulásokat árcsökkenések követik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×