A legolcsóbb légkondicionáló, amit az internetes kínálatban találtunk, 45 ezer forint, a legdrágább egymillió felett van.
Az ár a teljesítménytől, típustól függ, a hűtő-fűtők általában borsosabb árúak, a korszerűbbek, igényesebb kivitelűek természetesen ugyancsak drágábbak.
A vásárlás egyszeri költsége után a használat költségei következnek: a tudatos vásárlók honlapja szerint egy hónapra 10 ezer forinttal nőhet az áramszámlánk, ha légkondicionálóval hűtjük házunkat, lakásunkat.
A klímák fogyasztásáról nem a hűtőteljesítményük informál, a találomra kiválasztott készülékek általában 2,5-3 ezer wattos teljesítmény mellett óránként 0,7-1,2 kilowatt között fogyasztanak.
Összevetésképpen: egy korszerű mosógép óránként általában 1 kilowattot fogyaszt, egy hűtő pedig nagyjából ugyanennyit, egy nap alatt.
Az energiaigényes, ezzel a szén-dioxid-kibocsátás-klímaváltozás körforgásában részt vevő készülékekkel szemben megoldás lehet az, amiről a környezetkímélő passzív házakat tervező Béleczki Attila beszél:
"Nagyon jól le kell szigetelni a házat, és árnyékolni a nyílászárókat, az épületeket pedig szellőztetni kell. Általában ezek gépi hővisszanyerős szellőztető berendezések, amelyek működésének lényege, hogy a levegő egy geotermikus csövön keresztül lejut körülbelül 2,5 méter mélyre, és itt 30-50 méteren keresztül keringtetjük a föld alatt. Így kerül be a házba. Ez úgy működik, mint egy jó pince, vagy egy barlang, és a plusz 30 fokos levegőből 17-18 fokos levegőt állít elő" - mondta Béleczki Attila.
Hozzátette: ez a módszer kis anyagi ráfordítással is megvalósítható, és nem nagyobb energiabefektetés, mint kicserélni a nyílászárókat.
Azok a megoldások tehát, amelyekkel a hőség ellen védekezhetünk, pénzigényesek. A szigetelés, a nyílászárók cseréje, vagy az imént említett szellőztetési módszer nagy előnye azonban az a légkondicionálókkal szemben, hogy csak egyszer költünk rájuk: akkor, amikor elkészítjük.