Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Addig használjuk a gépeket, amíg el nem romlanak

Egy mai mosógép 40 százalékkal kevesebb áramot és 60 százalékkal kevesebb vizet fogyaszt, mint egy 20 évvel ezelőtt készült gyártmány. Ha a háztartások Európa-szerte lecserélnék régi háztartási gépeiket, azzal összességében körülbelül 44 terawatt-óra energiát lehetne megtakarítani évente.

Magyarországon kampány indult a gépcsere érdekében, a hűtők után most a legrégibb hazai mosógépet keresték. Több mint 100-an jelentkeztek gépükkel a CECED Magyarország Egyesülés felhívására. Volt, aki egy 1951-ben készült mosógépet adott le.

Mészáros Fanni, az egyesület vezetője az InfoRádióban elmondta: Magyarországon a 10 évnél idősebb nagy háztartási gépek aránya 37 százalék, ez az Európai Unióban az egyik legmagasabb.

A legtöbb energiát a hűtők fogyasztják. Ezek költsége általában a villanyszámla 25-30 százalékát teszik ki, a mosógép pedig 8-10 százalékot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a televízió, sőt, a mobiltelefon-töltő is folyamatosan fogyaszt áramot, ha be van dugva a konnektorba, még akkor is, ha használaton kívül van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×