A jelenleg az Országházban működő Miniszterelnöki Hivatal munkatársainak így csupán a Kossuth tér túloldalára kell átköltözniük. A döntés hátterében a könnyebb munkaszervezés - például az Országgyűlés közelsége - mellett a biztonsági szempontok is megtalálhatók.

Persze a kormány és a minisztériumok költözködése ma még csupán elméleti kérdés. Mert bár az új kormánynegyed felépítésének határideje továbbra is 2009 közepe, ezt nehéz lesz tartani. Legutóbb az építészeti pályázat beadási határidejét kellett meghosszabbítani kilencven nappal.

A Magyar Nemzet szerint a hosszú ideig tartó helyben járás után ismét emelkedik a magyar föld ára. Ennek oka, hogy társas gazdaságok újra jelezték földvásárlási igényeiket és a földkérdés megint a nagypolitika napirendjére került.

Ráadásul az Európai Bizottság felülvizsgálja a külföldiekkel szemben bevezetett hazai tilalmakat, és akár fel is oldhatja azokat. Az agrártárca pedig ismét a földtörvény megváltoztatását tervezi.

Az Index interjút közöl az új egészségügyi miniszterrel. Ebben Horváth Ágnes egyebek közt azt mondja, hogy a több-biztosítós rendszerben a kórházak valós teljesítménye lesz a döntő, így az egészségügy kiléphet a politika gondoskodó és néha fojtogató karjai közül.

Arról is szó esik, hogy a politikus tudja, sokan technokratának tartják, de szerinte a hatékonyság az egészségügyben végső soron a betegeknek jó. Kiderül továbbá, hogy látott már beteget közelről, beszél a szcientológusokról és arról, igaz-e, hogy gyermeket vár.

A Világgazdaság úgy értesült, hogy egy éven belül megjelenhetnek az első páneurópai fizetési eszközök, amelyek segítségével a külföldi készpénzfelvétel és a határokon átnyúló pénzátutalások sem kerülnek majd többe a belföldi tranzakcióknál.

Az EP tegnap ugyanis elfogadta az egységes európai fizetési térség (SEPA) megteremtését célzó direktívatervezetet, amely kötelező jelleggel 2009 végén léphet hatályba. Brüsszeli remények szerint a SEPA kiépítésével csökkennek a banki szolgáltatások díjai is.

A Pénzcentrum.hu számítása szerint az állam napi ötezer forintot húz ki az adózók zsebéből. A portál kalkulációjának alapjául egy 220 ezer forint havi bruttó jövedelmű személyt választott, aki egy 48 négyzetméteres lakásban lakik, és rendkívül puritán életmódot folytat, tehát csak üzemanyagra, rezsire és élelmiszerre költ egy hónapban.

Kiderült, havi 220 ezer forint bruttó jövedelemből 112.050 Ft járulékot és adót fizetünk be a kincstárba. Összefoglalva: havi bruttó fizetésünk 51 százalékát vonják le különböző járulékok és adók formájában, majd a fennmaradó rész közel 25 százalékát fizetjük be adóként, rendszeres havi vásárlásaink során. Esetünkben ez összesen napi 4.613 forintot jelent.