Infostart.hu
eur:
363.45
usd:
309.54
bux:
134216.86
2026. április 27. hétfő Zita

Hatvanéves a negyven méter magas bronzhölgy

Hatvan éve avatták fel a Szabadság szobrot a Gellért hegyen. A hatalmas műemlék még úgy is rekordidő alatt készült el, hogy eredetileg csak nyolcméteresre tervezték, és a Horváth kertben állt volna.

Napra pontosan két évvel az után, hogy az ország utolsó települése is felszabadult a német megszállás alól, felavatták a Gellért-hegyen a Szabadság-szobrot, a negyvenméteres bronz nőalakot, amely pálmaágat tart a kezében. A szobor felállításáról 1945 januárjában döntöttek.

Az emlékmű az eredeti tervek szerint csak nyolcméteres lett volna, és a Horváth kertben kapott volna helyet, Kliment Vorosilov marsall, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke viszont úgy rendelkezett, hogy a szobor legyen negyvenméteres és a Gellért hegy csúcsán álljon.

A marsall személyesen választotta ki Kisfaludi Stróbl Zsigmondot a szobor megalkotására, és mivel a művésznek rohamtempóban kellett dolgoznia, állítólag minden anyagot beépített a szoborba, amit csak lehetett.

Az 1947. április negyedikén felavatott szobor mellé került több kisebb alkotás is. Balján a híres Fáklyavivő, jobbján a Zsarnokölő, elölről egy géppisztolyos szovjet katona, hátulról pedig egy kisebb katona szobra állt. Ez utóbbit az 1956-os forradalomban ledöntötték.

Egyedül a hölgy maradhatott


1989 után vita indult a szoborról, többen úgy vélték, hogy az a szocialista rendszer jelképe, ezért el kell távolítani. Kompromisszumos megoldásként csak a kisebb szobrokat vitték el, a pálmaágat tartó nőalak a helyén maradhatott.

A talapzaton lévő feliratot azonban átjavították, így a szobor rendszerváltozás óta azoknak állít emléket, akik életüket áldozták Magyarország szabadságáért és függetlenségéért.

A Szabadság szobor akkor szabadult meg véglegesen kommunista "emlékeitől", amikor 1992 nyarán egy képzőművész egy óriáslepellel takarta le, és így néhány napig a kommunizmus kísértetét jelképezte. Sokak szerint az új leleplezés volt a szobor megtisztulása.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Cseh Tibor András
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke
A műanyag kényelme mögötti láthatatlan költség – Sokba kerülhet az egyszer használatos eszközök világa

A műanyag kényelme mögötti láthatatlan költség – Sokba kerülhet az egyszer használatos eszközök világa

A modern gazdaság egyik legnagyobb paradoxona a műanyag. Olyan anyag, amely rendkívül olcsó, praktikus és sokoldalú, ezért néhány évtized alatt gyakorlatilag minden iparágban alapvetővé vált. Ugyanakkor egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a műanyag használata jelentős, gyakran rejtett környezeti és egészségügyi költségekkel jár. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, ahol nagy mennyiségben használnak egyszer használatos eszközöket, ilyen például a vendéglátás, az elviteles ételek és italok piaca, vagy a házhozszállítás - áll a Bibo közleményében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 27. 10:20
×
×