Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Melyik főiskola maradhat talpon?

Bár az oktatási tárca nem titkolt célja, hogy csökkentse a felsőoktatási intézmények számát, az InfoRádió által megkérdezett főiskolák nem érzik magukat veszélyben. Ettől függetlenül ők is úgy vélik, hogy sokkal kevesebb egyetem és főiskola lehet a közeljövőben.

A felsőoktatási törvény módosításának része lehet, hogy az egyszerre több helyen dolgozó oktatónak választaniuk kell, hogy mely intézménynek jelentsen plusz állami pénzt tudományos fokozatuk.

Az oktatási miniszter emiatt korábban az InfoRádiónak négy felsőoktatási intézmény megszűnését prognosztizálta 2010-ig.

Kandikó József, a Magán- és Alapítványi Felsőoktatási Intézmények Vezetői Kollégiumának elnöke szerint viszont jóval több intézmény zárhat be a felsőoktatási reform befejezéséig.

Szerinte az intézmények csaknem negyedének kell új területet találnia.

Ebben nem kételkednek az InfoRádió által megkérdezett intézményvezetők sem, arra viszont nem számítanak, hogy pont rajtuk csattan az ostor.

Juhász István, a budapesti Zsigmond Király Főiskola elnöke szerint előnyben lehetnek az alapítványi és magánfőiskolák.

Mint mondta, egy ambíciózus fiatal oktató egy nagy állami egyetem hosszú döntési folyamatában nehezen tudja érvényesíteni elképzeléseit. Így számára vonzóbb lehet egy nem állami intézmény.

Juhász István nem számít arra, hogy az úgynevezett Intercity professzorok, vagyis azok a tanárok, akik több város között ingázva tartják óráikat, és így nem tudnak foglalkozni a hallgatókkal, tömegesen vándorolnak el a Zsigmond Király Főiskoláról.

Ahogy a Harsányi János Főiskola rektora sem fél ettől. Forrai Tamás szerint - noha ők is alkalmaznak Intercity professzorokat -, nincs félnivalójuk.

Mint mondta, azzal is vonzó lehet egy alapítványi főiskola, ha versenyképes jövedelmet és megfelelő feladatokat kínál oktatóinak.

A Harsányi János Főiskola a főváros egyik legifjabb felsőoktatási intézményként hirdeti magát, Forrai Tamás szerint mégis a versenynek kell eldöntenie, hogy mely intézmény maradjon talpon.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×