A fizikus felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt ötven évben elveszett Magyarország szokásos csapadékmennyiségének 10-15 százaléka. A nyarak hosszabbak és szárazabbak lettek, ha esik, akkor nagyobb mennyiség esik egyszerre; emiatt egyszerre van aszály és belvíz.

A tendencia egyértelmű, és valószínűleg ez folytatódik a következő 15-20 évben, egy-két fokos hőmérséklet-emelkedésig - tette hozzá.

Sehol sem lesz könnyű

A szakember közölte: az országot régiókra lebontva azt látni, hogy a dél- és közép-magyarországi térség még kevesebb csapadékot kap, Észak-Magyarország viszont többet.

Zágoni Miklós szerint minden régiónak megvan a maga terhe. Pécs és környéke a mediterrán hatás erősödése miatt melegebb és szárazabb nyaraknak néz elébe, bár a hegyvidék egy kicsit könnyíti ennek elviselését.

A vízháztartás szempontjából a Duna-Tisza-köze, a Kiskunság a legveszélyeztetettebb. Már mostanra is öt-tíz métert zuhant a talajvízszint, sok helyen fel kellett hagyni a szőlőműveléssel. A hagyományos vidéki élet feltételei is rohamosan romlanak - hangsúlyozta a klímakutatással foglalkozó fizikus.

A Sopron környéki erdőségek pedig már most is a határán vannak annak, hogy a melegebb és szárazabb klímát el tudják viselni.

Észak-Magyarországot a sok és hirtelen lehulló csapadék nagy áradásokat okozhat a Bodrog, a Sajó, a Hernád és a Zagyva folyókon.