Infostart.hu
eur:
356.17
usd:
312.46
bux:
140873.08
2026. július 2. csütörtök Ottó

Tragédiát okozhat a meleg januári idő

Az enyhe időjárás miatt a megszokottnál korábban indultak fejlődésnek az őszi vetésű növények, ezért a további fagyok komoly károkat okozhatnak bennük - mondta el az InfoRádiónak Szalay Sándor klimatológus.

Milyen hatása lehet annak, hogy most az átlagosnál magasabb hőmérsékleteket mérünk?

Ennek nagyon sok káros hatása lehet a későbbiekben, többek között a növények fejlődése szempontjából. Vannak olyan növények, amelyek már ebben az időszakban elkezdenek fejlődni, a fagyra pedig sokkal érzékenyebben reagálnak. A növények fagyérzékenysége attól függ, milyen fejlődési szakaszban vannak.

Milyen fejlődési szakaszban vannak most a növények az enyhe időjárásban?

Január elején általában a gyümölcsfák még nem "indultak el", tehát azokat csak nagy hideg tudja károsítani. A szőlő esetében mínusz 15 fok alatti hőmérséklet tudja károsítani a rügyeket. Jelentős kérdés az, hogy milyen lesz a hóhelyzet: ha úgy következik be egy nagyobb hideg, hogy előtte hó esik, akkor, főleg az őszi vetésű növények sokkal többet képesek elviselni, mert a hó jól szigetel. Ha viszont hó nélkül jön a hideg, az komoly károkat tud okozni, akár már a növények jelen állapotában is.

Az igazán nagy károk akkor következhetnek be, amikor a növény leginkább érzékeny a fagyra: ez általában a virágzási időszak. Ekkor már a mínusz 1-2 fok is jelentős károkat fog okozni.

Mire lehet számítani, mennyire károsodhatnak az őszi vetésű növények?


Az, hogy most melegebb van, nem jelent akkora problémát, mert a növények mélynyugalmi időszakban ezt még jobban elviselik. De január második felében, februárban ez sokkal komolyabb gondot jelenthet, és minden bizonnyal lesz még hideg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivaly mentheti meg a pusztuló termőföldeket? Egyre többen tartják őket

A bivalytartás sokak szerint csak egy különleges, egzotikus részhalmaza a magyar mezőgazdaságnak. Közben viszont egyre több kutatás és gyakorlati tapasztalat mutat abba az irányba, hogy a legeltető állattartásnak komoly szerepe lehet a talaj állapotának javításában, a vízháztartás stabilizálásában és a biodiverzitás megőrzésében is. De hol van ebben a valóság és hol a romantika? És mennyire lehet üzletileg életképes egy ilyen irány Magyarországon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Alapvetés podcast eheti műsorában, ahol vendégünk Szabó László, a HOLD Alapkezelő társalapítója, aki maga is talajkímélő ökogazdálkodást és bivalytenyésztést folytat Zala megyei farmján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×