Gyurcsány Ferenc a közszolgálati televízió vasárnap esti műsorában azt hangsúlyozta, hogy a reformok "nagyjából 15-16 éve" társadalmilag előkészítetlenek.

Hozzátette, hogy az egyensúly megteremtésének középpontba helyezésén túl az igazságosabb teherviselést is meg kell valósítani, így átalakításra szorul az oktatás, az egészségügy és a nyugdíj, az önkormányzati és az igazgatási rendszer is.

Gyurcsány Ferenc az euró bevezetésének a konvergenciaprogramból hiányzó céldátumával összefüggésben kifejtette: először a főbb problémákat - egészségügy, nyugdíj - kell megoldani és a megoldásból következik a bevezetés dátuma.

Ez fontos részletkérdés, de a nagy magyarországi vállalatok nem ennek alapján végzik a tevékenységüket - fogalmazott a kormányfő hozzátéve, hogy a céldátumról folytatott találgatás nem tesz jót az országnak.

Kidobott dobozok, kidobott állami tízmilliók

Az öngondoskodás erősítését szorgalmazva kifejtette: változásra van szükség az egészségügy területén is. Példaként említette, hogy egy évben egészségügyre az ország 1.500 milliárd forintot költ el, miközben csak 1.200 milliárd forintot szed be, úgy, hogy közben évente minden ötödik doboz, összesen mintegy 56 millió doboz gyógyszert dobnak ki, ami a költségvetésnek 80 milliárd "kidobott forintot" jelent.

Az egészségügy eddig sem volt ingyenes, az idősek átlagosan egy havi nyugdíjukat fizetik ki paraszolvenciaként - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Magyarország fő problémájának nevezte, hogy a szociálisan szükségeset a gazdaságilag lehetségest nem tudta összehangolni.

Intézményi problémák

A költségvetés tervezéséről elmondta, hogy a 10 százalék feletti hiány jelzi, hogy intézményi problémák is vannak. Ugyanakkor határozottan cáfolta, hogy valamiféle új pénzügyi csúcsszervezet létrehozását terveznék.

A miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy Magyarországnak alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó világhoz, vagy "a világ átlép rajta".

Az interjúban Gyurcsány Ferenc a riporteri kérdésre válaszolva ismét leszögezte, hogy véleménye szerint az augusztus 20-ai budapesti vihar következményeiért kormányát közvetlen felelősség nem terheli és nem lát olyan elemet, ahol politikusi felelősség felvetődne.

Rendezni kell a viszonyt

Előbb-utóbb le kell ülni a kibeszéletlen konfliktus megbeszélésére Szlovákiával, most a párbeszéd előfeltételeit kell megteremteni - mondta a kormányfő.

"Előbb-utóbb az a dolgunk, hogy a mércét ne saját radikálisaink és szélsőségeseink teremtsék, hanem a tisztességes európai együttműködés erős belső szándéka. Azt az utat építjük, hogy előbb-utóbb, inkább előbb, mint utóbb, azt lehessen mondani egymásnak, hogy beszéljük már meg" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

A német-francia megbékélést, a dél-tiroli és a spanyolországi példát említve hangsúlyozta, hogy Európában másként dolgokat nem lehet megbeszélni.

Elég a kifogásokból!

Gyurcsány Ferenc sajnálkozással említette, hogy a jelenlegi szlovák miniszterelnök elődjével, Mikulás Dzurindával másfél év alatt nem tudott négyszemközt találkozni, mert "a diplomácia mindig talált kifogást", hogy miért ne jöjjön létre a találkozó. A magyar miniszterelnök szerint "valami nincsen rendben".

"Nem igaz, hogy magyarok és szlovákok, akik itt élnek ezen a fertályon sok-sok évszázada, azok egymást kerülgetik. Még rosszabb, egymást szidják és verik. Ez nem európai, nem normális dolog" - vélekedett.

Hangsúlyozta: készen áll arra, hogy "okosan és kulturáltan a közös megoldás lehetőségeit keressük". A kormányfő arról is beszélt, hogy bár nem hisz az egyenlő felelősségben, tudja, mitől alakult ki ez a helyzet, buta és felelőtlen nyilatkozatokkal nem kell olajat önteni a tűzre.

"A múlt méricskélése helyett a lényeget, a jövőt kell megbeszélni" - mondta a miniszterelnök a közszolgálati televízióban.