Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Az Európai Bizottság sokallja a magyar állami tulajdont

Az Európai Bizottság felszólította a magyar kormányt, hogy szüntesse meg különleges szavazati jogát - az úgynevezett aranyrészvényt - 31 privatizált társaságban.

Magyarország a 31 aranyrészvénnyel a bizottsági listán a harmadik helyen áll. Az érintett társaságok között megtalálható a MOL, az OTP Bank, a Magyar Telekom, a Dunamenti Repülőgépgyár, öt regionális gázszolgáltató, hat áramszolgáltató, nyolc erőmű, a Hungexpo, a Hungaropharma, a CD Hungary ingatlankereskedelmi cég, továbbá olyan ismert hungaricumokat előállító vállalatok, mint a Kalocsai Fűszerpaprika Rt., a Pick és a Herz szalámigyár, illetve a Zsolnay porcelángyár.

A MOL, az OTP és a Magyar Telekom révén az állam a Budapesti Értéktőzsde piaci kapitalizációjának összesen 73 százalékát adó vállalatok esetében korlátozza a tőke szabad áramlását az EU-bizottság álláspontja szerint.

A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország kötelezettséget vállalt az aranyrészvények gyakorlatának megszüntetésére.

Az Országgyűlés által 2004-ben elfogadott törvénymódosítás megtiltotta további hasonló speciális állami jogok megítélését, a meglévő 31 esetből pedig a versenyszférában tevékenykedő 8 cég esetében az aranyrészvény záros határidőn belüli felszámolásáról döntött.

A fennmaradó 23 aranyrészvényhez fűződő jogokat korlátozták.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×