Európa alig ébredt fel a döbbenetéből, amikor Mehmet szultán félelmetes serege 1456-ban Magyarország ellen, a térség egyetlen számottevő hatalma, az oszmánok régi balkáni riválisa ellen indult.

III. Calixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett, és június 29-én imabullájában elrendelte, hogy napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében.

Hunyadi János - akkor Magyarország főkapitánya - és a hetvenéves ferences rendi itáliai szerzetes, Kapisztrán János, valamint az általuk toborzott zsoldosok, a környék keresztesei - egyszerű emberek, parasztok, kézművesek - állították meg Nándorfehérvár falainál 1456 júliusában a három évvel korábban Konstantinápolyt meghódító oszmán sereget.

A XV. század közepén járunk, hogy milyen volt akkor Európa, milyen volt Magyarország?

Akkoriban Nándorfehérvár - ahogy most nevezzük Belgrád - az ország kulcsa volt, és ez a kulcs Hunyadi János kezében volt. Amíg Mohácsot nemzeti létünk nagy temetőjének nevezzük, addig Nándorfehérvárnál Hunyadi János, a kitűnő hadvezér, a kitűnő stratéga - azt hiszem - beírta nevét Európa történelmébe.

Ha Hunyadiék nem győznek Nándorfehérvánál, akkor elképzelhető, hogy - amit Magyarország számára Mohács jelent - az ország három részre szakadása már évtizedekkel korábban megtörténik?

Talán megtörténik, legalábbis az elemző történészek összeállításai, a tanulmányok erről szólnak. Hunyadi János, és egy csodálatos ferences rendi szerzetes, Kapisztrán Szent János, aki lelkesített, toborzott, és részt vett Hunyadi mellett ebben a küzdelemben, örök példa lehet a magyarság előtt.

Nem kisebbítve Kapisztrán és Hunyadi érdemeit, de az történelmi tény, hogy a török a későbbi időszakban sem jutott nagyon Bécsnél tovább. Annyival rosszabb volt akkor, a XV. század közepén, Nyugat-Európa helyzete, hogy ha Nándorfehérvárt beveszi a török, és tovább tud indulni Nyugat irányába, akkor elesik a keresztény Európa?

Úgy gondolom, hogy igen, hiszen mi ebben az időszakban, ebben a történelmi korszakban egy hatalmas szűrőt jelentettünk. Nem eltúlozva Magyarország szerepét, nem eltúlozva Kapisztrán Szent János és Hunyadi János szerepét, azt hiszem, hogy nagyon fontos történelmi pillanatban sikerült megállítani a törököt. És ma már, 2006-ban Európa is érti, hogy akkor, az 1400-as években Magyarország óriási szerepet játszott abban, hogy Európa szabad maradhatott.

Elismerte ezt a tettet Európa a XV. században?

Nem nagyon. A világ újabb és újabb konfliktushelyzetei mindig elvitték valamilyen irányba az emberiséget, elvitték a gondolkodást és az összpontosítást. Valahol talán az elmúlt században döbbentünk arra rá, hogy mekkora jelentősége van ennek a viadalnak, mekkora jelentősége van a nándorfehérvári csatának.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója alkalmából egy kiállítást rendez. Hol, mikor és milyen körülmények között tekinthető meg a tárlat?

A kiállítás címe Európa védelmében, fővédnöke dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, és az Olasz Kultúrintézet, valamint a Budavári Önkormányzat is támogatja. A kiállítás több mint egy éven keresztül lesz látható a Hadtörténeti Intézetben és Múzeumban.

Mire számítsanak az érdeklődők?

Olyan közgyűjteményi ritkaságok sorát állítjuk ki, egyházi és magántulajdonban lévő relikviákat, amelyek ez idáig kevésbé voltak ismertek, vagy még nem publikáltak. Különleges figyelmet érdemel például az 1380 körüli, kéziratos, Missa Roma címen bejegyzett kódex, amely eredetileg Harrasi Herzan Ferencnek, a koronabíborosnak a tulajdonában volt, vagy egy Kapisztrán-csésze vagy éppen Abdurrahmán pasa koronája - ő volt az utolsó budai pasa -, amely a mi gyűjteményünkből, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből került ki, és restaurálva most látható először.

Egy csodálatosan szép harangot is sikerült kiállítanunk. Ezt a harangot egyébként kölcsönöztük most, az egykori Krassó megyei bencés apátságnak a harangja, amely a mai napig kristálytiszta hangon szól.

Egyébként itt zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy Kapisztrán Szent János szülővárosával kitűnő kapcsolatunk van, és az I. kerületi önkormányzatnak testvérvárosa Capistano, ami nekünk is állandó kiállítási helyünk. A zárójelekhez tartozik még, hogy itt, ebben a városban, egy táblát is elhelyeztek az Olaszországban élő magyarok, akik 1956 emigránsai, hiszen Kapisztrán Szent János halálának időpontja éppen október 23-a.