Infostart.hu
eur:
360.19
usd:
308.81
bux:
150708.69
2026. augusztus 26. szerda Izsó

Ennyien akarják a szocializmust?

A poszt-szocialista országok lakosságának több mint negyede demokráciapárti, alig negyede pedig inkább a szocializmust érzi közelebb magához. Ez derül ki a Tárki legfrissebb felméréséből, amelyben 11 posztszocialista állam 1.000-1.000 lakosát kérdezték meg a politikai rendszerekről.

A posztszocialista országok lakosságának több mint negyede demokráciapárti, kevesebb mint negyede viszont még mindig a szocializmusban élne. Oroszországban, Bulgáriában és Szlovákiában viszont még ennél is többen sírják vissza a régi rendszert - mondta el az InfoRádióban Sík Endre szociológus.

A 11 ezer megkérdezett 28 százaléka elégedett a lezajlott politikai változásokkal, 24 százaléka viszont még ma is a szocializmust tartja jobb rendszernek.

A megkérdezettek egyharmada úgy érzi: számára nem mérvadó, hogy milyen a politikai rendszer, 14 százaléka viszont apatikus, azaz mindkét rendszert rossznak tartja.

A kérdőíveket országonként is értékelték. Így kiderült, hogy leginkább a csehek örülnek a demokráciának, az emberek 52 százaléka tartotta ezt a berendezkedést jobbnak a szocializmusnál. Hasonló eredmény született Észtországban is.

Oroszországban és Bulgáriában viszont a megkérdezettek harmada még mindig inkább a szocializmusban élne. A kutatók ugyanezt mérték Szlovákiában is.

A magyarországi adatok megegyeztek a többi ország átlagával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

Egy európai címke, ami jelentősen megdrágíthatja a magyar szélerőmű-beruházásokat

A magyar gazdaság szempontjából is mérföldkő, hogy nyár végéig kiírásra kerülhet a szélerőműveket célzó új hálózati csatlakozási pályázatok első köre. Az ezzel ellentétes hírekkel szemben a szélerőmű-kapacitás bővítése mellett ellátásbiztonsági, energiafüggetlenedési, klímavédelmi és költségmegfontolások is szólnak, de akad a folyamatnak egy olyan, kevéssé tárgyalt vetülete is, amely szintén alapvetően befolyásolja az európai és benne a magyar ipar kilátásait. Európában ugyanis - nem utolsó sorban a nem-szövetséges harmadik országok gyakorlatát látva - az elmúlt években felerősödött és jogszabályi szinten is megjelent az a törekvés, miszerint a hasonló nagy tisztaenergia-programokat lehetőleg európai gyártók technológiáit alkalmazva kell megvalósítani. A vonatkozó uniós szabályozást a közelgő hazai pályázat során is figyelembe kell venni, akkor is, ha ezáltal a költségek és az időigény kevésbé alakul kedvezően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×