Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna

Megválasztotta az OVB-t a parlament

Az Országos Választási Bizottságnak a voksolásra vonatkozó törvények, valamint a pártatlan eljárás követelményeinek érvényesülését kell szolgálnia. Erről a testület elnöke beszélt, miután az Országgyűlés megválasztotta a bizottság tagjait és póttagjait, majd az Országos Választási Bizottság megtartotta alakuló ülését.

Szigeti Péter azt mondta: a testület működésének tétje a köztársaság méltósága. Hozzátette: nem csodálkozik azon, hogy a kampányidőszakban kiéleződtek a politikai küzdelmek, ugyanakkor szerinte jobb lenne, ha magasabb politikai kultúra jelenne meg.

Az Országos Választási Bizottság tagjait és póttagjait 326 igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodással választotta meg a parlament.

A belügyminiszter a szavazás előtt azt mondta: a testület akkor végezheti közmegelégedésre munkáját, ha tagjainak jelölése nemcsak a törvényes eljárásnak felel meg, hanem őket a legnagyobb többséggel választja meg az Országgyűlés.

Lamperth Mónika hozzátette: a tagok jelöléséről kikérte a 2002-es választásokon valamennyi országos listát állító párt véleményét, és egyeztetett a parlamenti pártok vezetőivel is.

Az Országos Választási Bizottság tagjai megválasztásuk után letették az esküt a Parlamentben, majd a testület alakuló ülésén Szigeti Pétert, a győri Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárát választották elnöknek.

Címlapról ajánljuk

Vagyonvisszaszerzés: ennyi pénzre számít az elnök

Még idén el fognak indulni az első vizsgálatok, de előbb fel kell állnia a hivatalnak, ki kell dolgoznia a vizsgálati módszertanát, hogy jogállami módon miként lehet felkutatni és bebiztosítani az eltűnt állami vagyont – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) megválasztott elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

A magyar gazdaságban soha nem működött annyi kis- és középvállalkozás, mint napjainkban. Ez első látásra sikertörténetnek tűnhet. A számok mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: miközben a KSH adatai alapján 2014 és 2024 között a kkv-k száma (ideértve a mikrovállalkozásokat is) 632 ezerről 894 ezerre emelkedett (csak a kkv-ké 35400-ról 42 ezerre), a szektor részesedése a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból egyaránt csökkent. Több lett a vállalkozás, de a gazdasági súlyuk alacsonyabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×