Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna

Átláthatatlan az innovációs pénzek elosztása

A gazdasági és az oktatási miniszterhez fordult a Magyar Innovációs Szövetség az Innovációs Alap pályázati rendszerének lassúsága miatt. A szervezet szerint a pályázatok kiírása bonyolult, nincsenek visszajelzések, és senki Nem ellenőrzi a kifizetett pénzek hasznosulását.

A szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta: 2005 vége óta ez a két miniszter felügyeli a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt, és mindkettőjüknek jelezni kívánták, hogy az elmúlt időszakban sok jogos kritika érkezett az alap működésével kapcsolatban.

Pakucs János hozzátette: az Innovációs Alap pályázati kiírásai bonyolultak, nehezen értelmezhetők, esetenként irreálisan rövid határidőket tartalmaznak.

A szakember szerint az elbírálás rendje átláthatatlan, a bírálatok nem nyilvánosak, az elutasító határozatokhoz pedig nem fűznek indoklást.

Az ügymenet lassú, a pénzügyi elszámolás túl bonyolult, a pénzek felhasználását, gazdasági hasznosulását pedig ellenőrizni kellene – hangsúlyozta Pakucs János.

A Magyar Innovációs Szövetség elnöke közölte, hogy az innovációs alap bevételeinek kétharmadát adó cégeknek nincs közvetlen beleszólásuk a pénzek elosztásába.

Képviselőik ott ülnek ugyan az Innovációs Bizottságban, de az csak véleményezhet és javaslatokat tehet - hangsúlyozta Pakucs János.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vagyonvisszaszerzés: ennyi pénzre számít az elnök

Még idén el fognak indulni az első vizsgálatok, de előbb fel kell állnia a hivatalnak, ki kell dolgoznia a vizsgálati módszertanát, hogy jogállami módon miként lehet felkutatni és bebiztosítani az eltűnt állami vagyont – mondta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) megválasztott elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

Soha nem volt ennyi kkv Magyarországon – Mégis egyre kisebb a gazdasági súlyuk

A magyar gazdaságban soha nem működött annyi kis- és középvállalkozás, mint napjainkban. Ez első látásra sikertörténetnek tűnhet. A számok mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: miközben a KSH adatai alapján 2014 és 2024 között a kkv-k száma (ideértve a mikrovállalkozásokat is) 632 ezerről 894 ezerre emelkedett (csak a kkv-ké 35400-ról 42 ezerre), a szektor részesedése a hozzáadott értékből, az exportból és a beruházásokból egyaránt csökkent. Több lett a vállalkozás, de a gazdasági súlyuk alacsonyabb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×