A hatályos jogszabályok értelmében egy pártlista állításához 9 megyében és a fővárosban a 106 körzetben legalább 27 egyéni jelöltet kell állítania egy jelölőszervezetnek,

ha pedig – például a koordinált jelöltállításhoz szükséges visszaléptetések nyomán – ezt a minimumkövetelményt egy párt nem tudja teljesíteni, törlik listáját

– mutatott rá az Országos Választási Bizottság egyik legutóbbi állásfoglalása alapján a szervezet elnöke. Az azonban nem fordulhat elő, hogy egy esetleges listatörlés ne váljon jogerőssé, mielőtt töredékszavazatokat számolhatnának rá – tette hozzá Patyi András.

„Előbb fogunk végleges döntéseket kapni a listákról, minthogy végleges döntést lehessen hozni a szavazatokról” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „az több tételből áll össze és ezek a tételek folyamatosan konkretizálódnak, folyamatosan emelkednek jogerőre. Itt sokan a határon túli szavazatokra gondolnak csak, de ahogy az előbb mondtam, a külképviseleti szavazás konzulátusokon, nagykövetségeken is érinti, és adott eseben érintheti egyéni jelölteknek a sorsát is, főleg a szoros körzetekben, tehát ahol egymáshoz közeli eredmények vannak, ott mindenképpen érdemes megvárni a határon túlról érkező szavazatokat.”

Amíg nincsenek meg az egyéni körzetek jogerős eredményei, nem is lehet a listás eredményeket kiszámolni,

hiszen csak ezt követően válik világossá, hogy mely szavazatokat kell töredék-szavazatként a listás eredményekbe beszámolni.

Kamupártok

Patyi András kiemelte: korlátozottak a választási szervek jogkörei a kamupártok elleni fellépésben. A pártokat a fővárosi és a megyei törvényszékek tartják nyilván, e szervezetek vezetik a közhiteles nyilvántartást, amely jelölőszervezet pedig a választás kitűzéséig jogerősen szerepel e nyilvántartásban, az jogosult indulni a választásokon – mondta az Országos Választási Bizottság elnöke. „Azt nem mondom, hogy abszolút minden jogkör nélkül vagyunk, de azt rögzíthetjük, hogy

sem a Nemzeti Választási Iroda, sem a helyi irodák, sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem az OEVB-k nem pártrendőrségek”

– fogalmazott.

Azt, hogy hány küldöttgyűlést tartott, hányan voltak a kongresszusán vagy szerepelt-e elnöke a helyi és országos médiában, nem vizsgálhatja a választási bizottság – tette hozzá Patyi András. Az OVB elnöke kitért arra is, hogy idén összesen 40 jelölőszervezet próbált pártlistát állítani, ám a minimális jelölt-szám hiányában több is kiesett, így összesen 21 párt listájára adhatják le a választók szavazatukat április 8-án.

„Én is látom, hogy vannak olyan pártok, amelyekről én sem hallottam az elmúlt négy évben, van olyan amelyről hallottunk, és kicsi pártból indult és sok egyéni jelöltet állított és országos listája van és a képviselője, a delegáltja ott ül a választási bizottságban” – mondta Patyu András. „Bíráljuk fölül a törvényszéknek a nyilvántartó határozatát és mondjuk, hogy nem, kedves törvényszék van itt egy kicsi párt, te ezt nyilvántartásba vetted, de ennek nincs pártprogramja, ezért nem indulhat a választáson?” – tette fel a költői kérdést, melyet meg is válaszolt:

„ilyen szűrést a törvény nem enged meg”.

Patyi András hozzátette, hogy a kampánytámogatások új szabályozása visszafizetési garanciát is tartalmaz, e forrásokra a Magyar Államkincstár szerződik a pártokkal.