Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.06
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az országos pártlistás szavazólap levélben történő szavazásra készült mintáját mutatja Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője a külföldön élő magyar választók levélcsomagjainak postázásáról tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az NVI Alkotmány utcai székházában 2018. március 19-én. A szavazólapon 23 pártlista neve szerepel. A Nemzeti Választási Iroda ezen a napon megkezdte a levélcsomagok postázását.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Jelentősen nőtt a választói aktivitás, jelentős Fidesz vezetés

Pontosan négy évvel ezelőtti szinten áll a Fidesz támogatottság a ZRI Závecz Research márciusi felmérése szerint. A DK és az MSZP-P is a bejutási küszöb alatt a teljes népesség körében.

Az elmúlt egy hónapban a Fidesz táborának mérete nem változott, a kormánypárt a teljes népesség 32 százalékának támogatását tudhatja maga mögött. A kampány eddigi szakaszában új szimpatizánsokat csak a Jobbiknak sikerült szereznie, az utóbbi hetekben 11-ről 14 százalékra emelkedett a tábora – közölte legújabb kutatása alapján a Závech Research.

  • Az MSZP-Párbeszéd listáját a választókorúak 9 százaléka támogatja, ugyanannyian, mint egy hónapja.
  • Az LMP 5,
  • a Demokratikus Koalíció 4 százalékon áll.
  • A Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt a teljes népesség 2 százalékára számíthat,
  • az Együtt 1 százalékon áll.

A pártoktól távolságot tartók csoportja kisebb lett, 33-ról 30 százalékra.

Jelentős mértékben nőtt a politikai aktivitás mértéke, február első felében 46, most már 56 százalék ígérte részvételét az április 8-i választásra. Közöttük vannak a biztos pártválasztók, akik ott lesznek a szavazás napján az urnáknál és már támogatásra érdemes pártjuk is van.

Ebben az elkötelezett és aktív csoportban a Fidesz 47 százalékot ér el, a Jobbikot 19 százalék támogatja. A biztos pártválasztók körében az MSZP-Párbeszéd 13 százalékot kap, a DK-t 8, az LMP-t 6 százalék – ez az öt politikai erő esélyes a parlamentbe jutásra. A Momentum az aktív szavazók 3 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutya Párt 2 százalékos, az Együtt 1 százalékos.

A pártok az elmúlt egy hónapban ugyan aktívabbá tették szimpatizánsaikat, de még korántsem járatták csúcsra a mozgósítást.

A Fidesz 2,6 milliós táborának bő kétharmada ígéri április 8-i részvételét, tehát a kormánypártnak a sikeres szereplés érdekében 800 ezer hívét még meg kell győznie a szavazás szükségességéről. A Jobbik 1,1 milliónyi támogatójának csaknem kétharmada biztosan elmegy szavazni, tehát nagyjából 400 ezer főt kell aktivizálnia a pártnak. Az MSZP–Párbeszéd listáját támogató 700 ezer főből egyelőre 400 ezren tekinthetők biztos voksolónak, a többiek valószínűsítik az elmenetelüket, őket buzdítaniuk szükséges.

A Demokratikus Koalíció hívei a legelszántabbak, 350 ezer támogatójuk kilenctizede bizonyos a részvételében, néhány tízezer főt kell csak megerősíteniük ebben. Az LMP-nek van a legtöbb dolga az aktivizálásban, 400 ezres táboruk valamivel több mint fele aktív, tehát szűk 200 ezer főt kell rábírniuk a részvételre.

A felmérés szerint tehát

a pártok belső tartaléka jelentős, eredményük leginkább azon múlik, mennyire képesek meglévő, de nem aktív szavazóikat elvinni az urnákhoz.

Ha ez a Fidesznek valamivel jobban vagy ugyanolyan mértékben sikerül, mint az ellenzéknek, akkor nagy a valószínűsége a kétharmadnak. Ha a belső tartalékokat az ellenzéki pártok használják ki valamivel hatékonyabban – függetlenül az esetleges további koordinált jelöltindulásoktól, visszalépésektől – akkor ez megakadályozható.

A kormány maradását kívánók aránya jelenleg 40 százalék, közülük 6 százaléknyian, nagyjából félmillióan nem kötelezték el magukat a Fidesz mellett. Nem tűnnek túl aktívnak, minden harmadik akar voksolni, vagyis a Fidesz külső tartaléka 150-180 ezer fő között lehet. Az ellenzéknek ennél jelentősebb többletszavazói forrása van.Kormányváltást a népesség 46 százaléka szeretne, közülük 11 százaléknyian, körülbelül 900 ezren párt nélkül vannak. E csoport bő négytizede szándékozik voksolni, ők 350-400 ezren jelentik az ellenzéki pártok külső tartalékát.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×